A szörnyű éjszaka után életben maradt azték túlélők döbbenten nézték, ahogy a felkelő nap beragyogja elesett fővárosuk romjait, ami hat hónapon keresztül ellen állt a spanyol hódító, Hernán Cortez ostromának. Az 1521. augusztus 14-e hajnalán a még parázsló, üszkös épületek közé behatoló fénysugár egy olyan több millió életet kioltó, kegyetlen kultuszt szakított meg, amire nemcsak egy vallást, hanem egy egész birodalmat építettek: „Hogy tudunk így élni? A Nap nem mozdul a helyéről. (…) Haljunk meg mindnyájan, s tegyünk úgy vele, hogy a mi halálunk révén élni kezdjen” – szólt az aztékok világképét évszázadok óta fogva tartó hiedelem, akik komolyan úgy gondolták: a világ örökre sötétségbe borul, ha napról-napra nem táplálják az emberi vér energiájával, ami a Nap és Hold körforgását állandó mozgásban tartja.
A napi 100-150 ártatlan életet kioltó szertartások a vízre épült Tenochtitlan kettős piramisa köré csoportosultak, ahol a helyi ásatásokat összefogó Történelem és Antropológia Nemzeti Intézetének munkatársai 2015-ben egy több mint 650 koponyából álló kör alakú tornyot fedeztek fel, amelyben az emberi fejek maradványait szorosan egymás mellett a mészkőbe falazták. Mint kiderült, ez az épületrész csupán a jéghegy csúcsa, mert a 75 százalékban fiatal férfiak, 20 százalékban fiatal nők, 5 százalékban pedig kisgyerekek csontjait tartalmazó kultuszhely feltárása során a mexikói régészek idén újabb koponyafalakat találtak, amelyek alapján már képesek voltak meghatározni a monumentális létesítmény valódi méretét.
Eszerint az akár több tízezer fejet is kőbe öntő „halálpiramis” hossza 35 méter, szélessége 12, míg magassága közel 5 méter. Tehát képzeljünk magunk elé egy kosárlabdapályát, amit jóval a palánk fölött megtöltöttek emberi koponyákkal, hogy bebizonyítsák az isteneiknek, mekkora áldozatra képesek annak érdekében, hogy a Napot az útján tartsák. Ráadásul, ha hihetünk a spanyol szemtanúk leírásainak, a frissen feltárt épületegyüttes talán még csak nem is a legnagyobb a maga nemében, mivel az azték fővárosban a katonák beszámoltak egy 130 ezer fejet tartalmazó templomról is.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2018. 08.10. (XXII/32)
