Közel fél évezredes korszak zárult le a magyar történelemben 1918 novemberében. 480 esztendő után elveszítette a magyar koronát a Habsburg-ház, amelyből elsőként Albert király ült a magyar trónra 1438-ban, utolsóként pedig IV. Károly, aki 1918. november 12-én mondott le uralkodói jogairól. Nyilatkozatában joggal hivatkozott arra, hogy a „háború keletkezésében semmi részem nem volt”, hiszen elődje (egyben Károly nagyapjának bátyja), Ferenc József vezette be a Monarchiát a nagy háborúba, amely jószerivel már elveszett, mire Károly 1916 decemberében trónra lépett.
A szarajevói merénylet után, 1914 nyarán az emberek egy korábban írt, de most villámgyorsan népszerűvé váló katonanótát énekeltek, miközben a frontra induló bakákat búcsúztatták a pályaudvarokon: „Megállj, megállj, kutya Szerbia! / Nem lesz tiéd soha Bosznia! / Mert a magyar nem enged, / Míg a vére megered, / Bármennyit is szenved. (…) Akárhogy is dörög az ágyú / Nem félünk mi a Szerbiától! / Megrohanjuk a sáncot, / Pusztítjuk a vad rácot, / Míg hírmondó marad.”
2018. 10.26. (XXII /43)
