A The Guardian vitriolos cikkében megjegyzi: Istennek, a Twitterrel ellentétben, hajlama van megbocsátani, ezért a vallás mindig opció a celebeknek, akik tiszta lappal akartak indulni. E meglehetősen cinikus hozzáállás viszont részben utal azokra a visszásságokra, amiket korábban megtért, majd sajnálatos módon visszaesett hírességek produkáltak, részben pedig szkepszissel tekint a posztmodern popkultúra egykori tékozló fiaira, akik Jézusban kerestek menedéket. A liberális sajtótól nem is várhatjuk, hogy az esetleges pálfordulásokra pozitívan reagáljanak.
A popszakma könnyű feltörekvési lehetőségnek tűnik, ám olykor-olykor komoly drámák révén betekintést kaphat a nagyérdemű az általuk ajnározott sztárok lelkileg és sokszor fizikailag is nyomorúságos magánéletébe. Nem egy celeb fordult már Istenhez, hátha felülről segítséget kap. Persze sokan csak úgy általában „Istenre” hivatkoznak, viszont egyre többen merik felvállalni Jézus Krisztus nevét is, ami konkrétabb elköteleződésre utalhat a keresztény hit mellett.
A Bieber-fordulat