hetilap

A Beatles négy tagja közül John Lennon juthatott volna legközelebb Jézushoz, aki a hetvenes évek elején művészi és magánéleti válságot élt át, és ezekben az években rendszeresen nézte a kor legismertebb evangélistáit a televízióban, köztük Oral Roberts, Billy Graham, Pat Robertson és Jim Bakker műsorait. Lennon 1972-ben levelet is írt Oral Robertsnek, amelyben őszintén vallott drogfüggőségéről és félelmeiről. Kifejezte sajnálatát a Jézussal kapcsolatos korábbi hírhedt kijelentései miatt is. A levélhez adományként egy kitöltött csekket mellékelt. Miután idézett egy sort az egyik dalszövegéből, miszerint „pénzen nem vehetsz szerelmet”, ezt írta: „Ez így van. A lényeg az, hogy boldogságot szeretnék.

Nem akarok kábítószerrel tovább élni. … Kérem, magyarázza el, hogy a kereszténység mit tehetne értem. Ez is csak egy átverés? Szerethet ő engem? Ki akarok kerülni a pokolból” – idézte Lennon levelét egyik életrajzírója, Steve Turner. Roberts válaszolt a zenésznek, és ettől kezdve több levelet is váltottak egymással. Lennon éveken át kitartóan érdeklődött Jézus iránt, ám végül japán felesége, Yoko Ono másfelé fordította John spirituális érdeklődését, akit 1980-ban egy őrült rajongója New Yorkban agyonlőtt.

Lennon egyik közeli barátja, Bob Dylan azonban nemcsak kereste, de meg is találta Jézust, szintén életé­nek egyik mélypontján. Dylan – túl egy súlyos motorbaleseten és egy fájdalmas váláson – arra készült, hogy egy időre kiszáll a koncertezésből. 1978. november 17-én a kaliforniai San Diegóban lázas betegen mégis színpadra állt, amikor váratlan esemény történt. „A show vége felé jártunk – idézte fel később egy interjúban –, amikor valaki a tömegben megérezte, hogy nem vagyok jól. Talán látszott is rajtam, mindenesetre felhajított egy ezüstből készült keresztet a színpadra. Bár nem szoktam foglalkozni az ilyenekkel, akkor úgy éreztem, hogy fel kell vennem. Másnap Arizonába mentünk, és még rosszabbul voltam. Úgy éreztem, hogy valami másra van szükségem, mint máskor. A zsebembe nyúltam, és ott volt ez a kereszt…” Még aznap este Dylan látomást kapott a hotelszobájában Krisztusról. „Jézus úgy jelent meg nekem, mint a Királyok Királya és az Urak Ura – mondta. – Egy olyan jelenlétet éreztem a szobában, ami nem származhatott mástól, mint Jézustól. (…) Jézus rám tette a kezét. Ezt a testemen éreztem. Körülvett, mindenütt jelen volt. Az egész testem beleremegett. Isten dicsősége a földre döntött, majd felemelt.”

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek