Nincs még egy művész a történelemben, akinek a nevét annyian ismernék, mint Leonardóét. Az elmúlt 500 évben számtalan életrajz készült róla – az első halála után alig néhány évtizeddel jelent meg –, emellett alakja, művészete bestseller regények és hollywoodi filmek témája is lett. Legfőbb műveiről külön-külön is könyvtárnyi elemzés jelent meg.
A személyét, ikonikus alkotásait körülvevő olthatatlan érdeklődés – a párizsi Louvre-ban 2018-ban több mint 10 millióan nézték meg a Mona Lisát – igazi 21. századi jelenség, mégsem mondhatjuk azt, hogy Leonardo da Vincit korunk emelte volna szupersztárrá. Tátrai Vilmos művészettörténész, aki évtizedek óta tanulmányozza a művész életművét, úgy látja, hogy Leonardo hatása koroktól független, ám megismételhetetlen: „A megítélése abszolút egyenletes. Miközben a témái örök emberi dolgok, az agresszivitástól kezdve a hiúságon át a szépnek a szeretetéig, Leonardo ma mégis elképzelhetetlen. Sőt, el lehet róla mondani azt is, hogy nemcsak a saját korában, a reneszánsz idején volt egyedülálló, hanem az egész művészettörténetben is.”
2019.05.03.(XXIII/18)
