„A dezinformáció olyan, mint a kokain. Ha valaki egyszer vagy kétszer szippant belőle, még nem biztos, hogy megváltozik tőle az élete. De ha mindennap használja, akkor függővé válik – egy másmilyen emberré” – így magyarázta a KGB főnöke, Jurij Andropov egyik legtehetségesebb tanítványának, Ion Mihai Pacepa román hírszerző tábornoknak a tudatos megtévesztés alapelvét.
Ma, amikor lépten-nyomon az álhírek – angol kifejezéssel a fake news – közvéleményformáló veszélyeire figyelmeztetnek, érdemes emlékeztetni arra, hogy a tudatos dezinformáció az emberiséggel egyidős. A Biblia első lapjain olvashatunk arról, hogy a kígyó milyen „álhírekkel” befolyásolta Évát: az igazság magva köré (a jó és gonosz tudásának fáját Isten eltiltotta az embertől) egy hamis értelmezést épített (mintha egy fáról sem ehettek volna), ami negatív színben tüntette fel Istent (mondván, azért tiltott, nehogy az ember olyanná váljon, mint ő). De ugyanígy álhíreket terjesztettek Jézus feltámadása után a főpapok megbízásából a sírt őrző katonák is, mondván: a tanítványok ellopták a holttestet.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »