A római szerződés (1957) aláírásának 60. évfordulója alkalmából a Vatikán – uniós finanszírozással – megjelentetett egy kötetet, melyben a pápaság európai egységben játszott szerepét járják körül. Az írás először is leszögezi, hogy a most ismert „Nyugat” nem létezhetne Róma nélkül, hiszen a római katolikus egyház már a kezdetektől hatással volt az Európában kialakuló világrendre. A modern korban viszont a pápák már nem politikai, hanem spirituális vezetők, akik az egyház tanításain keresztül kívánják létrehozni az európai egységet – magyarázza a szöveg.
Béke iránti vágy
Az egységes Európa eszméje már a 19. század végén megjelent XIII. Leó pápa (1878–1903) írásaiban. A katolikus egyházfő 1889-ben úgy látta, hogy „semmi sem fontosabb, mint megóvni Európát a háborútól”. A pápa ennek érdekében az egyeztetés szerepét hangsúlyozta az államok közötti konfliktusokban. XIII. Leó vágya nem teljesült, viszont az egységről alkotott víziója meghatározóvá vált vezető katolikus körökben. A 20. század közepére a kontinens túl volt már két világháborún, ami miatt brutális emberveszteséggel és gazdasági hanyatlással kellett szembenéznie. Az egyik legnagyobb kihívást ezen belül is a Németország és Franciaország közötti kapcsolat helyreállítása jelentette. Ebben az időszakban XII. Pius volt a pápa (lásd keretes írásunkat), aki azt hangsúlyozta, hogy tanulni kell az első világháborút lezáró, vesztesekre nézve megalázó békeszerződésekből, és nem a büntetést, hanem a helyreállítást kell hangsúlyozni. „Kerülni kell a legyőzöttek megalázását, minden ilyen tett bosszúra sarkall.” Az Európai Föderalista Unió 1948 novemberében tartott nemzetközi kongresszusán XII. Pius is felszólalt. „Semmi sem lehet rosszabb, minthogy egy ország a háború utáni politikai fölényét gazdasági versenytársának kiiktatására használja. Az ilyen hozzáállás az országok közötti egység és kölcsönös megértés létrejöttét veszélyezteti.” XII. Pius szerint a kontinens jövőjét az egyetemes (katolikus) értékekhez való visszatérés jelenti, melyek a következők: szeretet, megbocsátás, béke, az ember elsőbbsége és a szolidaritás.
2019.08.02.(XXIII/31)
