hetilap

Pergamon városa az ókor egyik kiemelkedő jelentőségű szellemi központja volt. Itt állt a korabeli világ egyik csodájaként számon tartott Zeusz oltár pazar építészeti és szobrászati együttese, a mintegy kétszázezer könyvtekerccsel büszkélkedő királyi könyvtár, a gyógyí­tás istenének, Aszklépiosznak messze földön híres szentélye és még több más kultuszhely. János apostol a Jelenések könyvében két fontos jellemzőjét emelte ki Pergamonnak: ez a város az, „ahol a Sátán lakik”, illetve „ahol a Sátán királyi széke van” – írta Jézus Krisztus legtovább élő apostola az első század végén.

Pergamon Kis-Ázsia észak-nyugati partvidékén található, a Kaikosz folyó völgyében. Ma Törökországhoz tar­tozik Bergama néven. Legendás alapítója, a görög Télephosz nem mindennapi felmenőkkel büszkélkedhetett. Apja a héroszok, azaz mitikus hősök egyike, Héraklész (latinosan Herkules) volt. Héraklész pedig a görög főistennek, Zeusznak és a tirünszi királynénak volt a fia. A város a hellenizmus idején tett szert különös jelentőségre, és ekkor vált egy önálló állam, a Pergamoni Birodalom fővárosává.

A hellenizmus három évszázados időszaka Nagy Sándor uralmának kezdetétől (Kr. e. 336.) az Egyiptomi Birodalom Róma általi bekebelezéséig tartott. Fő jellemzője a görög kultúra széleskörű elterjedése és a Nagy Sándor által Indiáig meghódított keleti területek kultúrájával való keveredése. Ebben az időszakban vált Róma Földközi-tengeri nagyhatalommá és számos keletről érkező szellemi hatás Pergamonon keresztül hatolt be a Birodalomba.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek