Mikulás napja alkalmából most teljes terjedelmében elérhetővé tettük korábban az ünnep eredete és története kapcsán megjelent írásunkat.
Pszichológusok szerint a Mikulásra való várakozás – vallási és nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül – hosszú évszázadok óta a gyerekek életében az első hit egy olyan fiktív személyben, aki jót ad, s ezt vétek lerombolni bennük.
Az „igazi” Mikulás két, Miklós nevű történelmi személyre is visszavezethető: az egyikük a mai Délnyugat-Törökországban, az anatóliabeli Myrában 270–343 között élt, a másik a pinorai Miklós püspök, aki 245–326 között tevékenykedett a gyerekek javára. A huszadik századi Télapó feltehetően a kettejük karakteréből gyúrt figura, s lett minden kölyök hitének középpontjává, elérhetetlen vágyaik teljesítőjévé, legalábbis néhány napra.
Az anatóliai Miklós szüleinek halála után még fiatalon elhatározta, hogy örökölt vagyonát a rászorulók megsegítésére fogja felhasználni. A 4. századi püspök jótettei, váratlan helyzetekben küldött segítsége miatt vált népszerűvé, különösen a tél, a hideg, a nélkülözés beálltával. A legenda szerint a prostitúciótól mentette meg egy elszegényedett család három hajadon leányzóját: a lányok épp a kandalló mellett szárították harisnyájukat, amikor is hirtelen egy-egy zsák arany huppant le a kéményből a zokniba. Egy másik alkalommal három fiút élesztett fel a halálból, akiket egy fogadós ölt meg. A csodákon kívül a gyerekeknek ajándékot csempészett a kitett csizmáikba, ennek fejében az ajándékozottak pedig szénát és zabot tettek ki Miklós püspök lovának.
Huszonnégy évesen az akkoriban még papként utazó Miklós Jeruzsálembe zarándokolt, bejárta Egyiptomot, Palesztinát, s úgy tudni, útközben rengeteg csodát tett, majd ezután hajósok, hajóépítők, utazók, mészárosok, molnárok, kádárok, bor- és gabonakereskedők, ügyvédek, nők, ártatlan bebörtönzöttek, koldusok, tolvajok, bűnözők és természetesen gyermekek védőszentje lett. Miklós püspök népszerűsége révén ötvenkét évig irányította Myra város életét, majd december 5-én „földön kívüli pályára” lépett. Később a római katolikus egyház szentté avatta.
A reformáció idején a protestáns országok tiltólistáján szerepelt a Mikulás: Luther a „Heiliger Christ”-alakkal próbálta helyettesíteni a nagyapó figuráját. A köztudatba végül az ajándékozó Mikulás helyére a kisded Jézuska került. Ám a későbbiekben Télapó álnéven visszatért, és ma is él a protestáns országokban is.
Legendáját a föld legtöbb országában kisebb-nagyobb változtatásokkal a mai napig őrzik a szeretet, az adakozás és a jótétemények szimbólumaként. Az évszázadok folyamán néhány változáson is átment a mára pirospozsgás, szánon viharzó Télapó.
A legenda szerint a hollandok közreműködésével Sint Klaas a tengerentúlra költözött – átküldték őt Amerikába, ahol komoly kultuszra tett szert.
Az akkori New Amsterdamban (ma New York) lakott, nevét Santa Clausra változtatta, felszedett néhány kilót, szakállat növesztett, majd óriási, szupertitkos játékgyár-manufaktúrába fogott az Északi-sarkon, hogy mesés gazdagságával minden gyerkőcnek örömöt hozzon. Listát vezet a jó és rossz kölykökről, kimondottan élvezi a sarki életet; alvállalkozóival, a rénszarvasokkal, élükön a piros orrú Rudolffal tekeregnek az éterben.
A skandináv országokban a finnek Joulupukkinak hívják, aki egy kis faluban, a Korvantunin, azaz a Fül-hegyen található Napapiiriben lakik, Lappföldön. A norvég Mikulás, Nisse munkáját manócskák, koboldok segítik. Télapó-múzeumot többet is számon tartanak a világon, Finnországban és Norvégiában is van ilyen intézmény. A keleti, ortodox egyházak Miklós tiszteletére a szlávát ünneplik, amikor is a családok ünnepélyesen gyertyát gyújtanak a püspök emlékére, a családfő a boldogságot és békét jelképező ünnepi kenyeret megtöri. Marokkóban – iszlám ország lévén – Fekete Pétert várják a fekete gyerekek. Lengyelországban a Csillagember, Németországban Ruprecht lovag látogatja meg a gyerekeket. Görögország, Szerbia és Oroszország vidékein látványos körmeneteket rendeznek Miklós tiszteletére.
Izlandon tizenhárom napon keresztül mindennap egy-egy gyerekeket bosszantó manócska rejt el ajándékokat a csizmákban. Az orosz Télapó, Gyed Maróz újévkor trojkán, orosz szánon érkezik Sznyegúrocskával, azaz Hópelyhecskével. Az amerikai társánál jóval soványabb és szakállasabb öregúr szintén zsákban hozza az ajándékokat, kucsmában és vándorbottal, hosszú kabátban jár.
Az amerikai Mikulás-imidzs Thomas Nastnek köszönhető, aki a Harper’s Magazin számára rajzolta meg a mai Santa első változatát a 19. század végén Clement C. Moore versének ihletésére, mely először mesél a Mikulás műhelyéről, az északi-sarki tartózkodási helyéről és a gyereklistáról.
Az amerikai Father Christmas (Karácsony Apó) és az angol Santa Claus már a mai kor gyermekéhez igazodik, ezerrel száguld rénszarvasverdáján, mindenhol ott van, ki-be jár a kéményen, ajándékot csempész a kandallópárkányra akasztott zoknikba. A tengerentúlon megalkották Mrs. Claust is, azaz Mikulás asszonyt, aki kötöget, sütöget, mosolyogva támogatja férje földi misszióját. A magyar Mikulás a németekéhez hasonlóan krampuszokat is visz magával a rakoncátlan lurkók megrettentésére. Itthon a Fejér megyei Nagykarácsonyban az adventi Szeretet Posta kooperál a Télapóval.
A tipikussá vált Coca-Cola Mikulás 1932-ben kapta a mai napig népszerű piros-fehér szerelését, amit állítólag egy alkoholista grafikus készített el – talán innen a pirospozsgás arc. Így a korábban zöld-sárga ruhás, magas, vékony öregurat felváltotta a nagyapós piros.
Az élelmiszer-, film- és játékipar nagyrészt szintén a Mikulásnak köszönheti gyarapodását, és fordítva. A 21. századi kibergyerek kívánságát már nem elégíti ki holmi csoki vagy cukorka, hanem MP3 lejátszók, digitális fényképezőgépek, szóval az internetes és nem internetes áruházak idén is taroltak. A PalTalk.com például december 10. és 24. között élő videóbeszélgetést kínál Télapóval – természetesen nem ingyen.
Ma már nem csupán az Egyesült Államokban, hanem Moszkvában is működik hivatalosan Mikulás- vagy Télapóképző, miután az orosz Mikulás, Gyed Maróz, a lappföldi Santa Claus nem nézhette tovább tétlenül jenki kollégája sikereit. Így hát összefogtak, és együttműködési megállapodást írtak alá Gyed Maróz személyiségének keresztény mivoltát erősítendő. Az intézmény hallgatói orosz néprajzot, karácsonyi hagyományokat tanulmányoznak, a kurzus végén pedig bizonyítvánnyal a zsebükben hivatásos Gyed Marózként működhetnek.
A Mikulás itthon házhoz is jön, az egyik, első körben Mikulást közvetítő hazai cég filozófiája a küldetés, azaz munkájukat hivatásként, komoly pedagógiai, pszichológiai szakértő csapat bevonásával végzik. A tökéletes illúzió megteremtésére törekszenek maximális körültekintéssel, hogy a gyerekek emocionális élményként éljék meg a nagy találkozást. Mindezt tízezer-harmincezer forintért alkalmanként.
