Ablonczy Balázs történész (1974) az ELTE történelem–francia szakán végzett, majd 2004-ben doktorált. 2011 és 2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója, valamint Magyarország nagykövetségének kulturális tanácsosa volt. Jelenleg az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének egyetemi docense, valamint az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Trianon 100 MTA–Lendület Kutatócsoport vezetője. Kutatási területe a két világháború közötti Magyarország története, a témáról számos könyve jelent meg: Trianon-legendák; A visszatért Erdély; Keletre, magyar!; Teleki Pál. Legutóbbi kötetét Ismeretlen Trianon – Az összeomlás és a békeszerződés történetei, 1918–1921 címmel idén adta ki a Jaffa Kiadó. Nős, két gyermek édesapja.
Mennyire foglalkoztatja a mai embereket Trianon?
– Trianon száz év távlatában is igen intenzíven jelen van a magyar köztudatban. Ezt mutatják a közvélemény-kutatások is, melyek szerint az emberek elsöprő többsége (94 százaléka) azt gondolja, hogy ez egy igazságtalan békeszerződés volt, amit ráerőltettek Magyarországra.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2020.06.05 (XXIV/23)
