A konkrét eset röviden a következő: május elején az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programjának régóta elhúzódó ügyében hozott ítéletet a német alkotmánybíróság, ami szembement az Európai Unió Bíróságának (EUB) korábbi döntésével. A két bíróság közötti vita rávilágít arra az ellentétre, ami a tagállamok és az Európai Unió intézményei között húzódik, bár a nagy nyilvánosság ezek közül leginkább a politikai vitákat érzékelte eddig. A német alkotmánybíróság döntése azonban nem előzmények nélküli; korábban is voltak olyan ítéletei, amelyek ha felül nem is írták az uniós jogot, de annak megszorító értelmezése mellett tették le a voksukat, amely az integrációs törekvések mérséklését eredményezte (részletesen lásd később).
Azt, hogy mennyire verte ki a biztosítékot a német taláros testület döntése, jól mutatja mind az EUB, mind Ursula von der Leyen bizottsági elnök reakciója.
A bíróság nyilatkozatában elítélte a német alkotmánybíróság döntését, amelyben megkérdőjelezte az EUB elsőbbségét az uniós jog értelmezésében:„Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós jogot egységesen alkalmazzák, az EUB – amelyet a tagállamok e célból hoztak létre – kizárólagos hatáskörrel rendelkezik annak megállapítására, hogy valamely uniós intézmény döntése vagy eljárása ellentétes-e az uniós joggal.”
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »