hetilap

A kétezertízes éveket egy viszonylag stabil, kiszámítható gazdasági környezet jellemezte. Folyamatos gazdasági növekedés, alacsony munkanélküliség, alacsony infláció és kamatok, olcsó pénz – ezek együttes hatása kényelmes, kiszámítható életmódot tett lehetővé a nyugati világ számára. Itthon is fokozatosan nőttek a bérek, az életszínvonal, és viszonylag könnyű volt munkalehetőséget találni. Úgy tűnt, hogy ez a szinte idilli korszak nem érhet véget.

Ennek az időszaknak a Covid megjelenése azonban egyik napról a másikra mégis véget vetett. Már-már úgy látszott, hogy a korábban bevált pénznyomtatás módszerével ezen a válságon is gyorsan túllép az emberiség, és minden visszatérhet a régi kerékvágásba. Az orosz–ukrán háború azonban szertefoszlatta az optimista várakozásokat.

Az eddigi féktelen pénznyomtatás inflációba csapott át, melyre a világ jegybankjai kamatemeléssel reagálnak. A növekvő kamatok megdrágítják a pénzt, a beruházásokat, a fogyasztási és lakáshiteleket. Ez már önmagában visszaveti a gazdasági növekedést. Az orosz–ukrán háború, illetve a szankciók pedig szétverték azt az évtizedeken keresztül kiépített nemzetközi rendszert, amely Európa számára olcsó energiát, nyersanyagokat és alapanyagokat biztosított. Az embargó, illetve a kínálati oldal mesterséges leszűkítése az egekbe lökte az energiaárakat. A kontinenst sújtó erős aszály tovább rontja az egyre sötétebb kilátásokat. Magyarország számára extra kockázati tényező az EU-val fennálló konfliktus. Az EU-források nagyon hiányoznak a hazai gazdaság számára, ami a forint árfolyamában is lecsapódik.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek