A mentálisan teljesen ép, 38 éves Petinél a születésekor fellépő oxigénhiány miatt az agy mozgásért és beszédért felelős része súlyosan megsérült, ezért az életét kerekesszékben éli. Láthatóan óriási erőfeszítéssel artikulálja a szavakat, de ha odafigyel rá az ember, rövid időn belül tolmács nélkül is megérti őt, s érdemes rá figyelni.
Dunakeszi egyik zöldövezeti lakótelepén, egy rendezett, napfényes lakásban él Peti és az édesanyja, Lakatosné Júlia. Az apát kilenc éve vitte el egy infarktus utáni szívelégtelenség, Peti húga és öccse pedig már kirepültek. A házban nincs lift, így rögtön adódik a kérdés: vajon hogyan mozdul ki Peti otthonról? „A kerekesszékét valaki leviszi, ő pedig szépen oldalazva le tud jönni a lépcsőn. A bal karjával, amit mozgatni tud, belekapaszkodik a lépcsőkorlát rácsaiba, és végül lejut, ahogy felfelé is felküzdi magát” – magyarázza Júlia, az édesanyja. S amikor Peti túl van a lépcsőzésen, akkor beül a kerekesszékbe. Még szerencse, hogy az első emeleten laknak.
Mivel az akadálymentesség kialakítása sok helyen problémás, bárhol vannak, a korlátok használhatósága számukra elsődleges szempont. „Volt olyan időszak, amikor a Villányi úti épület felújítása miatt a Pető Intézet Kútvölgyi úti épületében mi, mozgássérült gyerekek naponta lépcsőztünk, három emeletet. Másképp nem tudtuk volna a lépcsőzést gyakorolni, s ez a mozgásunkat is fejlesztette” – fűzi hozzá Peti.
2023.08.18. (XXVII/33)
