Illusztráció(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix )
„Nehezebb időkben is ragaszkodunk a családpolitikai intézkedések bővítéséhez” – írják a kormányzati portálon, és a kormány megtartja ígéretét, hiszen miközben spórolási céllal rengeteg nagyberuházás állami támogatásának megvonásáról vagy csökkentéséről döntött, egyidejűleg a családtámogatások bővítéséről intézkedett és a minimálbér további emelését szorgalmazza.
Kutatások szerint mindkettőnek kimutatható hatása van a gyermekvállalási kedvre: a pénzbeni támogatások inkább a többedik, a foglalkoztatás és a bérek növekedése pedig főként az első és második gyerekek megszületésére lehet ösztönző hatással. Ez utóbbinak azért is van jelentősége, mert az első gyerekek egyre kevésbé akarnak megszületni, vagyis egyre jobban nő a gyermektelen magyarok száma: a 2022-es népszámlálás adatai szerint ma már a 40–49 éves nők 18 százaléka tartozik közéjük.
A népességfogyás megállíthatatlannak tűnik: a KSH tájékoztatója szerint 2024. január és augusztus között 51 463 gyermek jött világra, ami 10 százalékkal, 6017-tel kevesebb a tavalyi azonos időszak élveszületés-számánál. Egész évben folyamatosan csökkenő tendencia van, noha már tavaly is negatív történelmi rekordot döntöttünk a 85 225 születéssel – az 1900-ig visszavezethető hivatalos nyilvántartás szerint még soha nem született olyan kevés baba Magyarországon, mint 2023-ban.
2024.10.04. (XXVIII/40)
