Macronnak a 2022-es elnökválasztás miatt a politikai erőviszonyokra is tekintettel kell lennie.(Fotó: AP / Francois Mori)
Franciaországban az iszlám szélsőségesek által tavaly októberben elkövetett véres merényletekre (Charlie Hebdo elleni ismételt támadás, tanárlefejezés, nizzai késelések) válaszul Emmanuel Macron köztársasági elnök újabb harcot hirdetett az országon belüli iszlám szeparatizmus ellen.
Mint ilyenkor szokás, Macron bel- és külföldön is támadások kereszttüzébe került, ezúttal török és arab részről, sőt az amerikai baloldalról is iszlamofóbnak és rasszistának kiáltották ki. Nem szabad elfelejteni, hogy Franciaországban él Nyugat-Európa legnagyobb, hatmilliós iszlám kisebbsége. Ez is oka annak, hogy politikai és gazdasági érdekekből kifolyólag a francia kormány most igyekszik a politikai iszlámmal szembeni jogi fellépését egy általános vallási szabályozásba csomagolni.
A fundamentalista politikai iszlám az elmúlt 30-40 évben vált komoly kihívássá a francia köztársaság számára. Szakértők becslése szerint összességében 10-20 ezer terroristagyanús vagy ilyen kötődésű személy élhet ma az országban, a hivatalos adatok szerint az úgynevezett S-listás, azaz nyilvántartott személyek száma mintegy 12 ezer fő.
2021.02.19. (XXV/7)
