Az első világháborút követően lényeges fordulat állt be az iszlám világban.
A központi hatalmak oldalán harcoló Oszmán Birodalom összeomlott, és vele együtt a kalifátus is megszűnt. Mohamed halálától kezdve a kalifák birtokolták a legfelsőbb politikai és vallási hatalmat a muszlimok körében. Az oszmán szultánok 1517-ben szerezték meg maguknak ezt a címet, amikor elfoglalták Egyiptomot, és lemondatták az ott regnáló kalifát. Ezután a hatalmas Oszmán Birodalom uralkodói az egész iszlám világ számára iránymutatóként funkcionáltak. 1922-ben a törökök megszüntették a szultánságot, az utolsó szultán, VI. Mehmed pedig elmenekült az országból. A Török Nemzetgyűlés az unokaöccsét, Abdul-Medzsidet választotta meg helyette kalifának, azonban két évvel később, 1924-ben megfosztották címétől, és családjával száműzték Törökországból. A muszlimok Mohamed óta először maradtak legfelsőbb politikai és vallási vezető nélkül.
A megrendült iszlám világban egy egyiptomi imám, Haszan al-Banna lépett fel, aki megelégelte, hogy a muszlim országok többsége nyugati gyarmatosítók és olyan politikai vezetők uralma alatt áll, akik nem foglalkoznak a Korán útmutatásaival.
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
2022.12.16. (XXVI/50)
