A cselekvő szeretet más, mint a nem ártás

A stílustanácsadó felfedi titkát: hatalmas árbevétel-növekedést ért el, mióta a buddhista közgazdaságtan elveit alkalmazza. Egy másik vállalatvezető prezentálja, miként építhetsz sikeres karriert spirituális eszközökkel. A nemzetközi jóganap alkalmából nyilvános vállalati és egyetemi meditációs tréningeket szerveznek Magyarországon. Multinacionális vállalatok fizetnek elő a Headspace alkalmazásra, és javasolják hazai dolgozóiknak, hogy ismerkedjenek meg különböző meditációs technikákkal, majd a közös meetingeken beszámolót tartanak az elért lelki békéről. Csak néhány példa arra, miként kúszott be a hazai üzleti világba a buddhista vállalati filozófia. Arról már nem is beszélve, hogy a nagyvilágban számos bizniszmogul mutatkozik be gyakorló buddhistaként, akiktől nemcsak üzleti, hanem életvezetési tanácsokat is örömmel fogadnak követőik. Gondoljunk csak Steve Jobsra (Apple), Phil Knightra (Nike) vagy Pierre Omidyarra (eBay). Az internet terjedésével már a 2000-es évek elején egyfajta buddhista boomról olvashattunk, a hazai vállalkozói szférában viszont csak az elmúlt időszakban vált mindennapossá a spirituális vállalatfejlesztés ezen iránya.

Buddhista gazdasági gondolatok

Vannak problémák a főáramú gazdasági gondolkodással. Például kizárólag egoista viselkedésre épít; vágyakat generál, melyeket aztán egyre rövidebb élettartamú termékek fogyasztásával kíván kielégíteni. Jogilag nehezményezi az erőfölénnyel való visszaélést, a piaci valóság mégis ellentmond az elveknek. Ünnepli a nagytechnika fejlődését, miközben az emberek robotmód távolodnak a kreatív munkavégzéstől. Hirdeti, hogy boldogabb leszel, ha nagyobb anyagi gazdagság vesz körül, de tudjuk, hogy nem így van. Ezekre a problémákra reflektál az alternatív gazdaságtan, melyből egyre nagyobb szeletet harap ki a buddhista filozófia.

A buddhista közgazdaságtan atyjaként Ernst F. Schumachert szokás emlegetni. A szóösszetételt egy 1966-os esszében alkotta meg, ami igazán az 1973-ben megjelent A kicsi szép: Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságtanról című könyvének fejezeteként vált ismertté. Művében főként az örökös gazdasági növekedés és innováció iránti hajsza, az emberi minőségre kártékony nagytechnika kritikáját adja. Írásaira alapozva buddhista szerzetesek is keresni kezdték, hogy vallásuk milyen választ adhat az üzleti élet morális kérdéseire.