A BRIC mozaikszót a Goldman Sachs egyik befektetési alapkezelője alkotta meg a feltörekvő piacok meghatározó országcsoportjára, ahová Brazíliát, Oroszországot, Indiát és Kínát sorolta még a kétezres évek elején. A koncepció olyan sikeres lett, hogy az említett országok 2009-ben végül tényleg létrehozták saját szövetségüket, amelyhez nem sokkal később Dél-Afrika is csatlakozott. Így született meg a BRICS.
Az orosz–ukrán háború és a Kínával szembeni fellépés felerősítette az USA és a feltörekvő országcsoport közötti érdekellentéteket, így a szervezet mára a nyugati hegemónia megbontásának egyik élharcosává vált. A második világháború után kialakult domináns USA központú világrend befolyása alól egyre inkább szabadulni kívánó ázsiai, afrikai és dél-amerikai országok számára a BRICS-csoport vonzó alternatívát jelent.
A tagság idén jelentősen bővült: Irán, Egyiptom, Etiópia és az Arab Emírségek csatlakozott a szövetséghez. A BRICS így a világ lakosságának 45 százalékát és a globális (nominális) GDP 28 százalékát testesíti meg.
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
„Keveset enni, sokat mozogni, nem nézni tükörbe” – beszélgetés a ma százkét éves Keleti Ágnes olimpikonnal
Az ötszörös olimpiai bajnok elképesztő életútja »
Járt-e Jézus Indiában?
Hamis evangélium a Názáreti gyermekkoráról »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
„Keveset enni, sokat mozogni, nem nézni tükörbe” – beszélgetés a ma százkét éves Keleti Ágnes olimpikonnal
Az ötszörös olimpiai bajnok elképesztő életútja »
Járt-e Jézus Indiában?
Hamis evangélium a Názáreti gyermekkoráról »
2024.11.01. (XXVIII/44)
