hetilap

Orbán Viktor a svájci Neue Zürcher Zeitungnak adott interjújában kijelentette, hogy az Alternatíva Németországért sokkal inkább mozgalom, mint párt, ezért magától értetődő, hogy feltűnnek „őrült figurák és ötletek” is. E dilemmát saját, kommunista rendszer elleni mozgalmi életben szerzett tapasztalataival állította párhuzamba: elmondása szerint ott is számolni kellett bolond emberek csatlakozásával.
A magyar miniszterelnök kifejezte, hogy nem kíván beavatkozni a német belpolitikába, de szimpatikusnak találja az AfD programját. A diplomáciai nyelvezet lényeget körbetipegő szóvirágain túllépve viszont e héten találkozott a német párt kancellárjelöltjével, Alice Weidellel. Az AfD a felmérések szerint 20 százalékot is kaphat a február 23-i választásokon, sőt Elon Musk várakozása szerint „Németország utolsó reménysége” kormányra is kerülhet. Az „aktív be nem avatkozás” szellemében ténykedő Orbán interjú előbb idézett soraiban meglehetősen pontosan megragadta az AfD egyik legfontosabb problémáját, ugyanakkor népszerűsége egyik forrását is.

Sarrazin felkavarja az állóvizet

Az AfD viszonylag fiatal pártnak számít. 2013-as megalakulását követően azonban viharos gyorsasággal nőtt a népszerűsége: egy év múlva sikereket értek el több tartományi választáson, 2017-ben pedig bekerültek a Bundestagba is.

Az AfD színrelépésének több esemény is megágyazott. Thilo Sarrazin, a Deutsche Bundesbank ügyvezető igazgatója 2010-ben megjelentetett egy bombasztikus hatású könyvet Németország megszünteti önmagát címmel. Az akkor még szociáldemokrata politikus kudarcosnak nevezte a második világháború utáni évtizedek migrációs politikáját, és megkongatta a vészharangot, hogy a beilleszkedni nem hajlandó migránstömegek a magasabb termékenységi ráta miatt rövidesen többen lesznek, mint az őshonos lakosság.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek