„Kimegyünk öt napra Ukrajnába, Herszonba viszünk segélyszállítmányt, nem tartasz velünk?” – az üzenet pont akkor jön Kovács Sándortól, a Hit Gyülekezete Szeretetszolgálatának vezetőjétől, amikor a híradóban épp egy haditudósító szaladgál Herszon utcáin, menedéket keresve a dróntámadások elől. A válasz nagyjából kézenfekvő. A Budapesttől 1400 kilométerre lévő Herszon a keleti ütközőzónában fekszik, a Dnyeper torkolatánál, Odessza és a Krím-félsziget között valahol félúton.
A város 2022-ben 9 hónapig volt orosz kézen, majd a nyugati, érdemibb felét visszafoglalták az ukránok, s azóta a várost átszelő folyó egyben a frontvonalat is jelzi: Herszon keleti fele máig orosz megszállás alatt van. Az egykor 380 ezer lakosú megyeszékhelyen ma 35-40 ezer ember él.
Sándor megnyugtat: ők sem azért járnak ki Herszonba, mert megunták az életüket – az ottani hétköznapok békésebbek, mint a híradások, körültekintő szervezéssel, helyi segítséggel az út biztonságosnak mondható. „Alapvetően a keresztény kötelességtudat vezérel minket, hogy az elképesztő szükségben lévő embereknek segítséget nyújtsunk, és a ránk bízott magánadományokat a leginkább rászorulókhoz biztosan eljuttassuk” – mondja, hozzátéve, hogy ezúttal – egy nyírségi cég, valamint magánszemélyek jóvoltából – 8 tonna élelmiszer- és ruhaadományt, valamint gyógyszereket és üzemanyagot sikerült eljuttatniuk Ukrajnába.
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »