Az Ábrahám egyezmény – immár nemcsak a sajtó nevezi így a Washingtonban aláírt megállapodást, hanem a dokumentumnak is ez a hivatalos neve – az alapköve lehet annak a folyamatnak, amely következtében Izrael rendezheti kapcsolatát az arab-muszlim világgal. Legalábbis ezt a reményt lehetett érzékelni az amerikai fővárosban tartott ünnepélyes rendezvény felszólalóinak beszédeiből.
„Ki gondolta volna, hogy sor kerülhet erre a napra?” – kérdezte Donald Trump, és valóban: az elnöksége alatt sokszor megígért, de elhalasztott béketervet végül idén január 31-én hozták nyilvánosságra, és alig indult meg róla a vita, az egész programot maga alá temette a koronavírus-járvány. Arra azért volt idő, hogy a palesztin vezetés rutinszerűen elutasítsa a béketervet, amelyet ezt követően az Európai Unió is megvalósíthatatlannak minősített.
Ehhez képest igazi meglepetést keltett, amikor Trump látszólag hamvába holt „békevíziója” augusztus végén egyszer csak megelevenedett, miután az Egyesült Arab Emírségek bejelentette, hogy felveszi a teljes körű diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. Már ki is jelölték az ünnepélyes aláírásra az időpontot, amikor még egy öböl menti állam, Bahrein is bejelentette, hogy rendezi viszonyát a zsidó állammal.