Vertikális kert egy tokiói étteremben. Japán az elsők között ültette gyakorlatba a vertikális gazdálkodás koncepcióját.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)
Fundamentális eleme – ahogyan a neve is mutatja –, hogy az ültetvények nem vízszintesen helyezkednek el a talajban, hanem függőlegesen, erre kifejlesztett speciális állványokon.
Jelentősége abban rejlik, hogy statisztikák szerint a Föld népessége 2050-re várhatóan 9 milliárdra emelkedik, a létszámnövekedés pedig nagy kihívás elé állítja az élelmiszeripart, melynek az említett évtől minimum 70 százalékkal kellene megnövelnie termelési kapacitását. Erre a problémára nyújthat megoldást a vertikális gazdálkodás egyre nagyobb mértékű elterjedése; további előnye pedig, hogy a harmadik világbeli országok éhínséggel kapcsolatos kihívásaira is választ adhat.
A vízszintes termőföldek kialakítása gyakran fakivágással vagy akár teljes erdőirtással is járhat, ami hosszú távon negatívan befolyásolhatja a biodiverzitást. Ezzel szemben a vertikális kertek létrehozása kisebb területigénnyel jár. Az említett okokból a fenntarthatóság egy fontos eszköze lehet, ugyanis nagyobb hozam valósulhat meg kisebb helyen ezzel az innovatív metódussal.
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
„Keveset enni, sokat mozogni, nem nézni tükörbe” – beszélgetés a ma százkét éves Keleti Ágnes olimpikonnal
Az ötszörös olimpiai bajnok elképesztő életútja »
Járt-e Jézus Indiában?
Hamis evangélium a Názáreti gyermekkoráról »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
„Keveset enni, sokat mozogni, nem nézni tükörbe” – beszélgetés a ma százkét éves Keleti Ágnes olimpikonnal
Az ötszörös olimpiai bajnok elképesztő életútja »
Járt-e Jézus Indiában?
Hamis evangélium a Názáreti gyermekkoráról »
2021.01.29. (XXV/4)
