Katharine Bushnell és a bibliai feminizmus

Az 1856-os születésű Bushnell nem szűkölködött sem intelligenciában, sem szorgalomban, így hamar eldöntötte, hogy képezni fogja magát. Orvosi diplomát szerzett idegzavarokra specializálódva, méghozzá három évvel hamarabb, mint a társai. A posztgraduális képzés is a tervei között volt, de végül metodista gyülekezete kérésének engedve 1879-ben Kínába utazott orvos misszionáriusként. Eredetileg időt akart szánni a nyelv elsajátítására a praktizálás előtt, de látván, mekkora szükség van a segítségére, azonnal munkába állt. A nyelvtanulás ennek ellenére sem maradt el, és a kínai lett a Katharine által beszélt hét nyelv egyike. A nyarak a térségben kibírhatatlanul melegnek bizonyultak, és a harmadik évben a szervezete már nem bírta tovább a hőséget: megbetegedett, így kénytelen volt hazatérni. Emiatt úgy érezte, hogy „az egész élete egy nagy kudarc”, ám ekkor még nem tudta, hogy pályafutásának egyik legfontosabb felfedezését éppen a kudarcba fulladt misszión tette. Ugyanis a kínai kultúra tanulmányozása közben tűnt fel neki, hogy azok a Pál által említett nők, akik a korai egyház életében fontos szerepet játszottak, férfiként vannak megjelenítve a kínai bibliafordításban.

Mikor egy férfi misszionáriustól megkérdezte, hogy vajon mi lehet ennek az oka, ezt a választ kapta: kétségtelenül a női szolgálattal szembeni pogány előítéletek miatt fordították így. Elhűlve a gondolattól, hogy talán az angol fordításokban is lehetnek a nők helyzetét hátrányosan befolyásoló fordítási hibák, eldöntötte, hogy meg fogja vizsgálni az Írást eredeti nyelven, erre a kérdésre koncentrálva. Ám mielőtt kutatásait könyvbe foglalta volna, volt még egy „kis” elintéznivalója: felszámolni a leánykereskedelmet Wisconsinban.

A Kate Bushnell-törvény

Amerikába visszatérve három évig orvosként dolgozott, majd csatlakozott a Woman’s Christian Temperance Union (Nők a Keresztényi Mértékletességért Egyesület) nevű szervezethez, és az általános erkölcs javulásáért harcoló részleg tagja lett. Eleinte Chicagóban tevékenykedett evangelistaként. Gyűléseket szervezett a városban élő nőknek, amiken együtt imádkoztak. Az itt megismert hölgyek közül sokaknak foglalkoztatást biztosított. Ez időben hozta létre egyik társával az Anchorage Mission nevű alapítványt is, amely már az első évben ötezer hajléktalan nőnek nyújtott menedéket.