Nem akar lemaradni a Hetek legújabb kisfilmjeiről, podcast-adásairól? Iratkozzon fel Youtube csatornánkra itt!
Ahogy arról egy évvel ezelőtt már beszámoltunk (Bomlaszt-e a Német Alkotmánybíróság? Az EU Bíróságával szemben hozott ítélet integrációs vitát váltott ki, Hetek, 2020.05.29, XXIV/22), a német Alkotmánybíróság az uniós jog elsőbbségét kvázi figyelmen kívül hagyva felülbírált egy döntést, amelyet az Európai Unió Bírósága hozott. A jogi döntés, ahogy akkor Ursula van der Leyen, az Európai Bizottság vezetője megjósolta, kötelezettségszegési eljárásban csúcsosodott ki.
A Bizottságon belül és kívül is bírálták az eljárás megindítását. A hivatalos indoklások szerint viszont az EU lényegében kényszerpályára került, ugyanis ha nem kezd kötelezettségszegési eljárást Németország ellen, akkor teljes joggal vádolhatták volna részrehajlással – a magyar és a lengyel kormányok ugyanis az uniós rendelkezések figyelmen kívül hagyása miatt szinte menetrendszerűen kerülnek ilyen eljárások alá az Unió részéről. Az Európai Bizottság közvetve utal is Magyarországra és Lengyelországra a döntést indokló közleményében. A döntésről szóló sajtótájékoztatókon pedig többször elhangzott, hogy ha a német Alkotmánybíróság korábbi döntését szó nélkül helyben hagynák, akkor a lengyel és magyar kormány azonnal precedensként kezelné a helyzetet, és a rájuk vonatkozó európai uniós bírósági, vagy más EU-grémium által hozott, uniós jog szerint kötelező érvényű döntéseket ezen az alapon felülbírálják majd.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »