Szavazóhelyiség Teheránban.(Forrás: AP / Vahid Salemi)
Ibrahim Raiszi iráni elnök és kísérete 2024. május 19-én az északi határ közelében, Azerbajdzsánból visszatérve halálos helikopter-balesetet szenvedett. Az események következtében Iránban előrehozott elnökválasztásra került sor 2024. június 28. és június 5. között. Az első fordulót az ország történelmének legalacsonyabb választási részvételével tartották: a választójogú lakosságnak csupán 40 százaléka járult az urnák elé; a második fordulóban valamelyest javult az arány, de így sem érte el az 50 százalékot (a Middle East Forum amerikai agytröszt úgy tudja, a fővárosban, Teheránban mindössze 8 százalék adta le voksát). Az elnöki pozícióért ekkor már csak ketten, Maszúd Peszeskján, a reformista jelölt és a keményvonalas Szaid Dzsalili maradtak versenyben; végül az előbbi győzött.
Bizonyos belső források szerint a valóságban sokkal alacsonyabb volt a részvételi arány, mint a világ számára kommunikált hivatalos adat – az irániak többsége az otthon maradással „szavazott”, azaz nyilvánított véleményt a fennálló rendszerről és annak minden politikai kellékéről, ideértve a „reformista” és „keményvonalas” irányzatok összes képviselőjét.
Peszeskján nem először célozta meg az elnöki pozíciót, viszont ez volt az első alkalom, hogy „végig is járhatta” a procedúrát. 2011-ben saját maga lépett vissza, 2021-ben pedig az indulások elbírálásával megbízott Őrök Tanácsa a többi reformerrel együtt őt sem engedte ringbe szállni. Idén Hámenei ajatollah a rendszer népszerűségének növelése és a sokkal ígéretesebb reformer jelölt, Ali Laridzsáni földcsuszamlásszerű győzelmének megakadályozása érdekében Peszeskjánt támogatta.
2024.07.26. (XXVIII/30)
