Először Párizsban nyilatkozott arról Emmanuel Macron, hogy Oroszország győzelmét minden áron meg kell akadályozni Ukrajnában, és ha ehhez az szükséges, hogy NATO-csapatokat küldjenek, akkor ezen is el kell gondolkodni.
A felvetés egy olyan tabut tört meg, amely a háború kezdete óta egyértelműnek tűnt, legalábbis a nyilvánosság előtt még Ukrajna leglelkesebb támogatói sem beszéltek arról, hogy katonákat küldjenek a frontra az oroszokkal szemben. Macron kijelentése nagy visszahangot váltott ki. Az európai kormányok részéről az első kommentárok döbbentek és elutasítóak voltak. Csak egyetlen állam, Észtország miniszterelnöke támogatta a felvetést.
A francia elnök azonban néhány nappal később ráerősített, mondván, az európaiaknak „nem szabad gyávaságot mutatniuk” ebben a kérdésben. Macron azt is állította, hogy minden egyes szava „megfontolt és átgondolt” volt, szinte szó szerint visszahangozva Ferenc József császár 110 évvel ezelőtti hadüzenetét, amelyet e szavakkal fejezett be: „Mindent megfontoltam, mindent meggondoltam. Nyugodt lelkiismerettel lépek a kötelesség útjára. Bízom népeimben, akik minden viharban híven és egyesülten sereglettek mindig trónom köré és hazájuk becsületéért, nagyságáért és hatalmáért a legsúlyosabb áldozatokra is mindig készen állottak.” A következményeket ismerjük, több mint négy évig tartó, addig példátlan háború lett a „megfontolt döntés” eredménye.