A felszínen a túszok a Hamász fogságából való várva várt visszatérése a megkönnyebbülés és az ünneplés pillanatának tűnik Izraelben. A meggyötört gyermekek és szülők végre újra családjuk körében esélyt kapnak arra, hogy újjáépítsék összetört életüket. Mégis düh, felháborodás és kétségbeesés övezi a napokban bejelentett tűzszüneti megállapodást. Düh, amiért le kellett ülni az október 7-i mészárlásért felelős mészárosokkal tárgyalni. Kétségbeesés, hogy a 98 túszból legjobb esetben is csak 33-at engednek szabadon az első fázisban – és hogy sok család talán soha nem látja viszont élve szeretteit. Felháborodás az 1700 elítélt palesztin terrorista szabadlábra helyezése miatt.
Az első három túszt, Romi Gonent, Emily Damarit és Doron Steinbrechert a Hamász palesztin terrorszervezet olyan körülmények között engedte szabadon, melyek bizonyították, hogy Izrael ellenségei nemcsak barbárok, de mesterei a pszichés hadviselésnek és a manipulációnak is.
Már elengedésüket megelőzően is azzal kínozta a terrorszervezet a túszok családjait, hogy a megegyezés ellenére sem hozta nyilvánosságra időben az elengedendő túszok nevét, majd átadásukat is több órával csúsztatta, csak hogy mindezek után örjöngő, Hamász-párti tömegen keresztülvágva érhessenek el a Vöröskereszt járműveihez, a Hamász „ajándékcsomagjaival” a kezükben, melyekben – héber nyelvű médiajelentések szerint – a Hamász fogságában készült fényképek és egy az ott-tartózkodásukra utaló „oklevél” szerepelt.
2025.01.24. (XXIX/4)
