A vendégek között van Sulyok Tamás köztársasági elnök, III. Károly brit király, Emmanuel Macron francia elnök, Justin Trudeau kanadai kormányfő és Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke. Megérkezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki lengyelországi látogatása során Macronnal és Costával is tárgyal. Az ukrajnai háború miatt Oroszországot "nem tájékoztatták" a megemlékezésről.

Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben nyilvánította január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává. 1945-ben ezen a napon szabadította fel a szovjet hadsereg a ma Lengyelország területén található auschwitz-birkenaui haláltábort, ahol a nácik több mint egymillió embert gyilkoltak meg, köztük több mint 400 ezer magyart.

Az államfő felidézte Witold Pileckinek a nyugati szövetségesekhez a második világháború során továbbított auschwitzi jelentését, amelyet a lengyel lovassági kapitány azt követően írt, hogy bezáratta magát a lágerbe, megszervezte ott az ellenállást, majd megszökött.

"Mi ma, bizonyos értelemben Pilecki kapitány örököseiként gondozzuk ezeket az emlékhelyeket", azért, hogy a világ soha nem engedje meg "az emberiség ilyen katasztrófájának megismétlődését"

- jelentette ki Andrzej Duda.

Felidézte: az auschwitz-birkenaui haláltábort a németek "azért létesítették, hogy végrehajtsák a zsidó nép megsemmisítését". Ebben az összefüggésben az elnök megemlékezett a holokauszt során meggyilkolt több mint 3 millió zsidó nemzetiségű lengyel állampolgárról.

Az Auschwitz I. koncentrációs tábort a náci Németország eredetileg a lengyel foglyok számára létesítette 1940-ben a Harmadik Birodalomhoz csatolt lengyel területen. A birkenaui lágert két évvel később építették meg a közelében. Az auschwitz-birkenaui tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. ukrán frontjának katonái szabadították fel.

Az auschwitzi múzeum szerint a felszabadítás előtt a nácik mintegy 1,1 millió embert gyilkoltak meg a táborkomplexumban, főként zsidókat, de lengyeleket, romákat, szovjet hadifoglyokat és más nemzetiségűeket is. A szovjet csapatok mintegy hétezer, végsőkig legyengült embert, többségükben nőket és gyerekeket találtak a helyen.

Auschwitzba 1944. május 15-től július 8-ig - kevesebb mint két hónap alatt - csaknem 440 ezer magyarországi zsidót deportáltak, ez lett megsemmisítésük fő színhelye. Legtöbbjüket - az auschwitzi múzeum adatai szerint 325-330 ezer embert - érkezésük után azonnal gázkamrában pusztították el, mintegy 25 ezer embert pedig a későbbi szelekciók során gyilkoltak meg.

(MTI / Hetek)