A „Deutschland-hadművelet” egy 1000 oldalas terv, amelynek
célja, hogy felkészítse Németországot egy esetleges harmadik világháborús forgatókönyvre.
A szupertitkos dokumentumok a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap szerint részletezik, hogy milyen épületeket és infrastruktúrát kell megvédeni, hogy a hadsereg hasznosítani tudja őket, hogyan kell felkészülniük a vállalkozásoknak és a civileknek a fokozott fenyegetettség esetére.
Azt is sugallták, hogy Berlin előkészíti, hogyan lehetne 200 ezer katonai járművet átnyomni német területen, ha a szövetségnek csatlakoznia kellene Ukrajna erőfeszítéseihez, bár a további részleteket titkosították.
Németország azt is tanácsolta a polgároknak, hogy készüljenek fel a legrosszabbra, és növeljék önellátásukat dízelgenerátorok vagy akár szélturbinák telepítése révén.
A riadalom nem korlátozódik Németországra. Svédország és Norvégia is kiadott a közelmúltban brosúrákat és irodalmat, amelyekben a polgárokat arról tájékoztatják, hogyan
készüljenek fel arra az esetre, ha az ukrajnai háborús konfliktus átterjedne az országukra.
A növekvő aggodalomra az ad okot, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden hivatalosan is megváltoztatta a Kreml nukleáris csapáspolitikáját, bejelentve, hogy Moszkva mostantól atomfegyvereket is bevethet válaszul a nem nukleáris, „hagyományos fegyverekkel” végrehajtott csapásokra.
A politikaváltás válasz volt a héten a háború vádjának egy másik fontos fejleményére: a régóta várt amerikai döntésre, amely lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy amerikai gyártmányú, nagyobb hatótávolságú rakétákat lőjön Oroszországra - megszüntetve egy korábbi „biztonsági teret”, amelyet Oroszország 190 mérföldre az ukrán határtól élvezhetett.
A világ számos vezetője, szakértője és amerikai tisztviselője szerint az amerikai csapatok közvetlen bevonása a legjelentősebb eszkaláció a háború kezdete óta.
(Nypost/Hetek)