Erdogan az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) tag- és megfigyelő országai vallási vezetőinek videokonferenciájára küldött üzenetében kijelentette:

"azok, akiket nyugtalanít az iszlám felemelkedése, azokra a válságokra hivatkozva támadják a muszlim vallást, amelyeknek személyesen maguk az okozói. Az iszlám és a muszlimok elleni kijelentések napjaink nyugati politikusainak egyik leghasznosabb eszköze sikertelenségeik palástolására.

Ennek legutóbbi példái a közelmúlt olyan kifejezései, mint a francia iszlám, az európai iszlám és az osztrák iszlám." A török elnök kiemelte: "az efféle kezdeményezéseknek, amelyeknek Emmanuel Macron francia államfő az élén jár, a valódi célja az, hogy elszámoljon az iszlámmal és a muszlimokkal.

A radikalizmus elleni küzdelem álcája alatt a terrorizmus elleni harc helyett inkább egy olyan passzív, gyáva muszlim állampolgári profil megteremtése a cél, aki nem emeli fel szavát az üldöztetéssel és az elnyomóval szemben"

- tette hozzá.

Emmanuel Macron még februárban hirdette meg az iszlám szeparatizmus elleni harcot, de a koronavírus-járvány miatt tavasszal háttérbe szorult ez a probléma. Már akkor jelezte, hogy a kormány a következő négy évben fokozatosan meg akarja szüntetni azt a gyakorlatot, hogy muszlim országok imámokat küldhetnek Franciaországba. Jelenleg mintegy háromszáz török, marokkói és algériai imám hirdet igét a mintegy 2500 mecset egy részében.

Az október 2-án bejelentett francia intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie a szekularizáció, azaz a közéletben az állam és a vallás szétválasztása mellett. Az állam megerősíti a felekezeti iskolák ellenőrzését, és szigorúan korlátozni fogja az intézményen kívüli magántanulás lehetőségét.

A hivatalos francia adatok szerint jelenleg 50 ezer tanuló, a kisiskolásoknak kevesebb mint egy százaléka nem oktatási intézményben, hanem az otthonában tanul, egy részük vallási meggyőződésből. A kormány célja, hogy 2021 szeptembertől kizárólag egészségi okokból ne lehessen iskolába járni.

Az oktatás és az imámok szabályozását illetően bevezetendő intézkedésekről szóló törvényjavaslatot december 9-én vitatja meg a francia kormány, és jövő év januárjában kerülhet a parlament elé.

(MTI/Hetek)