A fiatalok nyitottabbnak tűnnek a spiritualitás iránt, mint az idősek. Ennek oka lehet a társadalmi változás: a pénzügyi válság, a Covid, a magány járványszerű terjedése mind arra ösztönözheti a fiatalokat, hogy az anyagi világon túl keressenek értelmet. 

Az eredmények azt sugallják, hogy az ateizmus az X generáció, azaz a 45 és 60 év közötti korosztály körében érte el a csúcspontját, amelynek egynegyede ateistának vallja magát.

Ez magasabb volt, mint a Baby Boomer generáció (65 év felettiek) és az ezredfordulósok (25 és 44 év közöttiek) által egyaránt jelzett 20 százalék. Ami azonban sokak számára meglepő lehet, az az, hogy

a 25 év alatti válaszadóknak csak 13 százaléka vallja magát ateistának, 62 százalékuk pedig „nagyon” vagy „meglehetősen” spirituálisnak tartja magát.

A felmérés ugyanakkor azt is megállapította, hogy az egyházba mint intézménybe vetett bizalom az évek során kirobbant számos nyilvános botrány miatt erősen csorbult, és sok fiatal nehezen tudja elkötelezni magát a hit hagyományos kifejezésmódja mellett.

A megkérdezett keresztények legnagyobb részének (43%) saját elképzelése van Istenről, míg további 9% nem fogadja el a vallás minden aspektusát.

Sok fiatal állította, hogy inkább a „természet élvezete” és a „tudatosság”, mint a „vallási gyakorlatokban való részvétel” révén fejezi ki spiritualitását.

Ez alátámasztja azon jelentések megállapításait, amelyek szerint a keresztény szülők jellemzően kevésbé sikeresen adják át hitüket gyermekeiknek, mint a muszlim szülők. A muszlimok sokkal nagyobb valószínűséggel (41%) „imádkoznak rendszeresen és fogadják el a hitük vezetőinek tekintélyét”, mint a keresztények (14%).

(CT/Hetek)