Az Ábrahám Egyezmények aláírása( Forrás: Shutterstock/PuzzlePix)
Sharaa, aki az Al-Kaidával való korábbi kapcsolata miatt van amerikai és ENSZ szankciók alatt, a találkozójuk során elmondta Millsnek, hogy Szíria „a megfelelő feltételek mellett” érdekelt abban, hogy csatlakozzon az Ábrahám egyezményekhez - ahhoz a normalizációs megállapodás-sorozathoz, amelyet Donald Trump amerikai elnök előző kormánya tárgyalt ki Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Marokkó között.
A The Economistnak adott februári interjújában Sharaa kifejezetten azt mondta, hogy nem zárja ki a regionális normalizációt, de megjegyezte, hogy ennek megvalósítása Izraellel bonyolult.
Egy nappal az Aszad-rezsim bukása után Izrael csapatokat küldött az ENSZ által őrzött, az izraeli és a szíriai erőket elválasztó ütközőzónába a stratégiai fontosságú Golán-fennsíkon, ahol jelenleg is katonai jelenlétet tart fenn. Az IDF a dél-szíriai ütközőzónában való jelenlétét ideiglenes és védelmi intézkedésnek minősítette, bár Jiszrael Katz izraeli védelmi miniszter azt mondta, hogy a csapatok „határozatlan ideig” maradnak a területen.
Izrael többször is kinyilvánította, hogy bizalmatlan a Hayat Tahrir al-Sham nevű iszlamista frakcióval szemben, amelynek élén Sharaa áll, és amely megbuktatta Aszadot, és amely egy olyan csoportból vált ki, amely az al-Kaidával is kapcsolatban állt 2016-ig.
Mills 90 percig beszélt a szíriai elnökkel, és ismertette a Trump-kormányzat követeléseit annak érdekében, hogy a Damaszkusz elleni szankciókat feloldják. A követelések között szerepelt többek között az Aszad-korszakból megmaradt összes vegyi fegyver felszámolása, valamint a külföldi terrorcsoportok elleni fellépés a határain belül.
Szíria továbbra is követeli a Golán-fennsíkok visszaadását, amelyet Trump 2019-ben izraeli területként ismert el.
„Óvatosan optimista vagyok, és a nyílt párbeszéd fenntartására törekszem”
– mondta Mills a Bloombergnek a tárgyalásokkal kapcsolatban. „Egy időben Németország és Japán az ellenségeink voltak, de ezen túl kell lépnünk, ha stabilizációt akarunk elérni” – tette hozzá.
A tárgyalások mögöttes motivációjaként nevezték meg, hogy az Egyesült Államok nem akarja, hogy Szíria "Kína, Oroszország vagy Kína karjaiban kössön ki".
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök várhatóan a következő napokban Bakuba látogat, hogy diplomáciai úton enyhítse a Szíriával kapcsolatos izraeli-török feszültséget és elősegítse Azerbajdzsán integrációját az Ábrahám egyezményekbe.
Izrael támogatja a megállapodások kiterjesztését az arab szunnita világon túlra, és Azerbajdzsánt tekinti kulcsfontosságú jelöltnek. A pragmatikus diplomáciában jártas, szekuláris, síita többségű Azerbajdzsán egyre fontosabb partnerré válik Izrael számára a védelem, az energia és a regionális biztonság terén.
Gideon Száár külügyminiszter hangsúlyozta egy ilyen lépés geopolitikai jelentőségét.
„Azerbajdzsán Jeruzsálem felé való orientációja egyértelmű jelzés Teheránnak”
- mondta, megjegyezve, hogy ez kellemetlen érzéseket okoz az iráni vezetésben, amely óvakodik attól, hogy elveszítse regionális befolyását - különösen a szomszédos síita többségű országok körében.
(ToI/Hetek)
