MEGALKUVÁS NÉLKÜL! A világ rohamléptékben változik, a hírek cunamija könnyen betemethet. Egy valami azonban nem változik: az ügy, amelyet a Hetek az olvasóival közösen képvisel. A hit, a család és a nemzet szeretete. Az előfizetésével most ön is támogathatja ezt a fontos munkát: részletek a hetek.hu/elofizetes oldalon.

A francia egészségügyi és szociális minisztériumok statisztikai részlegének (DREES) elemzése szerint a depresszió aránya Franciaországban a pandémiát megelőzően mintegy 11 százalékos volt, ami a legmagasabb érték volt az európai országok közül. Magyarországon ez az arány 5,2 százalékos volt.

A jelentés a hatévente elvégzett európai egészségügyi felmérés adatain alapult, amely mintegy 300 ezer embert vizsgált az Európai Unióban, Norvégiában, Izlandon és Szerbiában.

Ez volt az első alkalom, hogy a DREES a 2019-es felmérést használta a depresszió mérésére, és a prevalenciát a betegek egészségügyi kérdőívének nyolc kérdése alapján becsülték meg.

Az elemzés azt vizsgálta, hogy „egy sor kritérium alapján az elmúlt két hétben szenvedett-e valaki depressziós szindrómától vagy sem” - mondta Lisa Troy, a tanulmány szerzője az igazgatóság kutatási és nemzetközi tanulmányok osztályáról az Euronews Healthnek.

A tanulmányra azért került sor, mert több tanulmány is rámutatott arra, hogy a COVID-19 járvány óta eltelt években egyre nagyobb mentális egészségügyi válság alakult ki, különösen a fiatalok körében Franciaországban és más európai országokban.

Az új DREES-jelentés a 15 és 24 év közötti fiatalokra és a 70 év feletti idősekre is összpontosított.

Összességében az új elemzés azt mutatta, hogy a legmagasabb depressziós szint az észak- és nyugat-európai országokban volt.

De míg a depresszió a fiatalabbak körében ritka a dél- és kelet-európai országokban, addig a 70 éves és idősebb emberek körében magasabb ezekben az országokban - állapította meg a jelentés.

A depressziósok aránya például Portugáliában, Romániában és Horvátországban több mint 15 százalék volt az idősebbek körében. A felmérés adatai szerint az idősebb nők is depressziósabbak voltak, mint az idősebb férfiak, és a rossz egészségi állapotban lévő idősebb európaiak hajlamosabbak voltak a depresszióra.

Mivel a kelet- és dél-európai országokban több idősebb európai számolt be rossz egészségi állapotról, ez magyarázatot adhat a depresszió ottani magasabb előfordulási gyakoriságára - vélik a jelentés szerzői.

„Például Horvátországban vagy Lettországban, ahol az idősek közel 40 százaléka számol be rossz egészségi állapotról, a depresszió előfordulási gyakorisága magas: 16 százalék, illetve 9 százalék” - jegyezték meg a jelentés szerzői.

Úgy tűnt, hogy a társadalmi elszigeteltség és az özvegység szintén hatással van az idősebbek depressziójára.

A fiatalabb európaiak esetében a depresszió aránya Dániában, Svédországban és Finnországban volt a legmagasabb, majd a nyugat-európai országok következtek. A fiatalok körében a depresszió a kelet- és dél-európai országokban volt alacsonyabb.

„Lenyűgözött a fiatalok és az idősebbek körében a délkelet-európai [európai] országokban a depresszió aránya közötti különbség, és fordítva, hogy a fiatalok nagyon depressziósak voltak [az észak-európai országokban], és hogy ez az egyetlen régió, ahol az idősebbek körében a depresszió az életkor előrehaladtával csökkent” - mondta Troy.

Azokban az országokban, ahol a fiatalok körében magasabb volt a depresszió aránya, ez a társadalmi elszigeteltséggel, a szakmai tevékenység vagy az iskolába járás hiányával és a jövedelmi szinttel függött össze.

Caboche hozzátette, hogy a közösségi média is szerepet játszhat „a káros társadalmi összehasonlítások, a testképpel kapcsolatos aggodalmak előmozdításával, különösen a lányok körében, az alvás időtartamának csökkentésével és a kibernetikus zaklatás kockázatának növelésével”.

A fiatalok rossz egészségi állapota a jelentés szerint a depresszió kockázatát is jelentősen, mintegy 32 százalékponttal növelte.

(Euronews/Hetek)