Az írás megmarad elnevezésű ünnepi előfizetői akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetéssel a több mint száz nyeremény mellett EGY VADONATÚJ AUTÓT lehet nyerni. Részletek és a teljes nyereménylista itt: www.hetek.hu/elofizetes 

Olaf Scholzot szerdán kora délelőtt választotta meg kancellárnak a szövetségi parlament (Bundestag). A politikus ez után átvette megbízólevelét Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnöktől, majd letette hivatali esküjét a parlamentben.

Esküjének szövegéből kihagyta azt a  szabadon választható részt, hogy "Isten engem úgy segéljen".

Scholz után a kormány tagjai is átvették megbízólevelüket az államfőtől - akinek hivatalába Cem Özdemir mezőgazdasági miniszter kerékpáron érkezett -, majd miniszteri esküt tettek a parlamentben.

Olaf Scholz kormányában 16 miniszter dolgozik, nyolc nő és nyolc férfi. Az SPD-nek 7, a Zöldeknek 5, az FDP-nek 4 minisztere van.

Az új német kancellár 63 éves, házas - felesége Britta Ernst, a brandenburgi tartományi kormány SPD-s oktatási minisztere -, jogász végzettségű, a kilencvenes évek végéig munkajogi ügyvéd volt Hamburgban. Hivatásos politikusként 1998 óta dolgozik, akkor választották meg először szövetségi parlamenti képviselőnek.

Ich habe „Ja“ gesagt. pic.twitter.com/vt6oP3KlNa

— Olaf Scholz (@OlafScholz) December 8, 2021

Pályája az 1998-2005 közötti időszakban, a Gerhard Schröder vezette SPD-Zöldek koalíció idején összefonódott a kancelláréval. Schröder támogatása révén került be 2001-ben az SPD elnökségébe, amelyben 2019-ig viselt különböző tisztségeket. Viszonya az SPD funkcionáriusaival soha nem felhőtlen, gyakran egyenesen viharos volt, éppen úgy, mint Gerhard Schröder és az SPD kapcsolata, mert mindig - Schröder 2005-ös távozása óta is - pragmatikus, a szociális piacgazdaság modelljének megújítására törekvő, szociálliberálisként is jellemzett, Schröder-féle irányvonalat képviselte.

Olaf Scholz és a karakteres baloldali politikát a párt tagságánál és szavazóinál jóval inkább szorgalmazó SPD-s tisztségviselők viszonyát jelzi, hogy 2004-ben, megválasztása után alig két évvel, távozni kényszerült a pártfőtitkári tisztségből, a 2019-es elnökválasztáson pedig társelnök-jelölt társával, Klara Geywitz-cel - kormánya építésügyi miniszterével - alulmaradt az SPD-t azóta vezető Saskia Esken és Norbert Walter-Borjans duójával szemben.

Ugyanakkor Gerhard Schröder bukása után megőrizte helyét a politika első vonalában, 2011-ig parlamenti képviselő volt, és 2007-től 2009-ig munkaügyi miniszter Angela Merkel első, nagykoalíciós - a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és az SPD által alkotott - kormányában. Képviselői mandátumát 2011-ben adta vissza, miután megválasztották Hamburg úgynevezett első polgármesterének, vagyis a tartományi rangú város kormánya vezetőjének. Az északnémet nagyvárost 2018-ig vezette, majd kancellárrá választásáig pénzügyminiszter és alkancellár volt Angela Merkel utolsó kormányában.

Pártja 2020 nyarán jelölte őt kancellárnak, miután korábbi ellenfelei belátták, hogy népszerű pénzügyminiszterként neki lehet a legnagyobb esélye győzelemre vezetni a szociáldemokratákat a 2021 szeptemberi Bundestag-választáson. A 2005 óta minden választáson egyre gyengébben teljesítő SPD egészen a kampány utolsó szakaszáig, a július-augusztusi időszakig, a második-harmadik helyen állt a felmérésekben, győzelmét pedig a legtöbb elemző elsősorban annak tulajdonítja, hogy Olaf Scholz a CDU/CSU jelöltjével, Armin Laschettel ellentétben nem követett el komoly hibákat a kampányban.

Az új német kormány a napokban jelentette be 170 oldalnál is hosszabb kormányprogramját, melynek tartalma az európai uniós politika tekintetében egészen elképesztő lépéseket helyez kilátásba. Szuperállam, LMBTQ-s nevelés, abortusz, kannabisz, és sok más ügyben is egyezségre jutottak az egymással koalícióra lépett pártok.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Orbán Viktor az új kormányt szamizdat iratában egyszerűen nyílt sisakos genderbarát kormányként jellemezte, melynek Európa jövőjével kapcsolatos elképzelései szöges ellentétben állnak Magyarországéval.

Olaf Scholzról és kormányprogramjáról bővebben is olvashat a Hetek korábbi lapszámában megjelent cikkünkben.

(Reuters/Hetek)