Ruth Ginsburg, az Amerikai Legfelsőbb Bíróság tagja volt, pénteken hunyt el az áttétes hasnyálmirigyrákkal való hosszú küzdelme után.

Magyarországról nézve furcsának tűnhet, de az Egyesült Államok egyik legfontosabb testülete a kormány és a Kongresszus mellett a Legfelsőbb Bíróság, amelynek döntései jócskán túlnyúlnak azon, hogy egy adott jogszabály vajon összeegyeztethető-e az ország alkotmányával, vagy sem. A testületet 9 bíró alkotja, akik tulajdonképpen életük végéig betöltik ezt a pozíciót, hacsaknem korábban lemondanak. A mindenkori elnökválasztások tétje éppen ezért nem csupán az, hogy most demokrata, vagy republikánus jelölt ül vajon be az Ovális irodába, hanem az is, hogy az adott ciklusban megüresedő legfelsőbb bírói székekbe kit választ a regnáló elnök. 

A Hetek korábbi lapszámaiban részletesen is írtunk arról, milyen szerepet tölt be a Legfelsőbb Bíróság az Egyesült Államokban, és milyen kulcsdöntéseket hoztak az elmúlt időszakban.

Nem az elnök számít, hanem hogy milyen bírókat nevez ki

Ez a döntés pedig éppen a bírói ciklus hosszúsága miatt jóval inkább meghatározza az amerikai polgárok életét, mint egy elnök négy, vagy nyolcéves kormányzása. Csak, hogy példákkal is alátámasszuk ezt az állítást: mind a homoszexuálisok házassága és az abortusz legalizálásának tekintetében az amerikai társadalom általános álláspontját felülvizsgáló testület volt az, ami szó szerint történelmi fordulatot hozott a döntésével. A Legfelsőbb Bíróság döntéseit elképesztően komplex procedúra bárhogyan is megváltoztatni később, így a magzatok tízmillióinak halálával és az ország erkölcsi megroppanásával járó döntések egész generációk életét befolyásolják. S nem csak az Egyesült Államokban. Éppen a homoszexuális házasság és az abortusz ügye volt az, ami Európára és az egész világra is kihatott, arra ösztönözve több nemzetet is, hogy kövessék az amerikai példát. 

Keresztény szemszögből kiemelten fontos a Legfelsőbb Bíróság összetétele. Ha például a most hasnyálmirigyrákban elhunyt Ruth Ginsburg bírói tevékenységét nézzük, rengeteg olyan keresztényellenes döntés is született, ami a hívők lelkiismereti szabadságát jelentősen korlátozta a munkahelyek és oktatási intézmények tekintetében többek között. Ami pedig a konzervatív bírókat illeti, ott sem dőlhet hátra teljesen az átlag evangéliumi keresztény szavazó, az elmúlt időszakban ugyanis több vitatható döntés hoztak a testület amúgy konzervatív tagjai. Csalódást okozott többek között John Roberts, Neil Gorsuch, de volt eset, hogy a botrányok közepette kinevezett Brett Kavanaugh is.

A Hetek korábbi lapszámában írtunk arról, hogy milyen boszorkányüldözés övezte Brett Kavanaugh kinevezését. Aki szeretne betekintést nyerni, milyen hetek várnak most Amerikára, érdemes felidéznie az akkor történteket. 

Végre tényleg konzervatív többségű lehet a Legfelsőbb Bíróság

Jelenleg a Legfelsőbb Bíróságban 5-4 arányban van a konzervatív oldal, ami éppen a fentebb említett személyi csalódások miatt mégcsak többségnek sem igazán nevezhető. Ugyanakkor most Ruth Ginsburg halálával lehetőség nyílt arra, hogy egy egyértelműbb konzervatív irányt vegyen ez a kulcsfontosságú intézmény. A gondot csak az jelenti, hogy nyakunkon a novemberi választás, és a Brett Kavanaugh kinevezése körüli vihar is jól szemlélteti, egyáltalán nem lesz egyszerű gyorsan kinevezni Ginsburg utódját.

Főleg úgy nem, hogy 43 nap van a választásokig. 

Mindenestre Donald Trump nem késlekedett. Miközben részvétét fejezte ki, és méltóságteljesen emlékezett meg az elhunyt bíróról, már be is jelentette, hogy elnöki kötelességének tekinti, hogy bepótolja a keletkezett űrt. Hiszen a választói ezért szavaztak bizalmat neki. Valóban így van, több felmérés is kimutatja, hogy nagyon sok szavazópolgárnál az egyik elsődleges szempont a jelöltek melletti döntéskor, hogy vajon kit választana az adott elnök a Legfelsőbb Bíróságba. Nem véletlen, hogy a mindenkori elnökjelöltek a kampányok során ezt is hangoztatják. A csalódást keltő jelöltek ellenére Trumpot nem érheti vád ilyen téren, teljesítette a kampányban tett ígéretét, és minden felmerülő alkalommal konzervatív bírát küldött a testületbe. Most is ezt tervezi: mégpedig egy női bíró személyében, akit még a héten meg fog nevezni. 

President Trump said he will nominate a woman to succeed Justice Ruth Bader Ginsburg on the Supreme Court https://t.co/yrqXzdJT0F pic.twitter.com/xaU1wdrkqy

— Reuters (@Reuters) September 20, 2020

Kőkemény harcok a Szenátusban

Döntését azonban a Szenátusnak is jóvá kell hagynia a jelölt meghallgatását követően. Tekintve, hogy jelenleg republikánus többségű a száztagú szenátus 53-47 arányban, tulajdonképpen a történelmi lehetőség adott is, ám még egy sor dolog bonyolíthatja a szavazást. Bár Mitch McConell, a Szenátor többségi (republikánus) vezetője kijelentette, hogy kész szavazásra bocsátani a jelöltet a választás időpontjának közelsége ellenére, a demokrata oldal már most kijelentette, mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg november 3-a előtt. 

Várható az is, hogy megpróbálnak republikánus szenátorokat átállítani, ahogy ezt a Kavanaugh-ügyben tették.

Nancy Pelosi, a Képviselőház demokrata vezetője, illetve Chuck Schumer, a Szenátus demokrata vezetője is kijelentette, mindenképpen megvárnák az elnökválasztást a bírói döntéssel, reménykedve, hogy azon Joe Biden diadalmaskodik majd. A demokratapárti újságírók, celebek, politikusok mind azt vetik a republikánusok szemére, hogy annak idején 2016-ban Antonin Scalia halálakor még az Obama-kormány alatt éppen Mitch McConnel volt az, aki meggátolta a demokrata vezetést abban, hogy az akkori novemberi választásig betöltsék a helyét. Novemberben pedig Trump győzött, így ő jelölhetett már bírót, Neil Gorsuch személyében. 

A kritika még jogos is lehetne, ám konzervatív elemzők emlékeztetnek arra, hogy 2016-ban az a helyzet állt fenn, hogy a Szenátus, amelynek kulcspozíciója van a bírói kinevezéseknél akkor republikánus többségű volt egy demokrata kormány ellenében. Tekintve, hogy a Szenátus tagjait is amerikai polgárok választják, így teljesen természetes már csak a demokrácia természetéből adódóan, hogy a testület akkor nem engedte át a lehetőséget Obamának egy ilyen súlyú döntékor. Jelenleg más a felállás: ugyanis mind a kormány vezetése, mind a Szenátus republikánus, így ez az ellentét nem áll fent. 

Az elnök az utolsó évében is elnök

De érdemes lehet felidézni, magának az elhunyt Ruth Ginsburg akkori szavait is, aki 2016-ban akkor Obama mellé állva úgy fogalmazott: semmi nem mutat arra, hogy egy elnök az elnökségének utolsó évében ne gyakorolhatá döntési jogait. Tehát, 2020-ban Donald Trumpnak is minden további nélkül joga és választók iránti kötelessége is, hogy betartsa ígéretét: és kijelölje az utódot a Legfelsőbb Bíróság megüresedő posztjára.

A demokrata oldal már most ellenállást hirdetett: Nancy Pelosi az impeachment (elmozdítási) eljárás újbóli megindításával riogat, Alexandria Ocasio-Cortez radikalizálódást és harcot vár a demokrata szavazóktól, miközben mozgásba lendült az egész baloldali gépezet is a célból, hogy megmentsék az Egyesült Államokat egy újabb életpárti, konzervatív, esetleg keresztény bírótól.

Rep. AOC: "Let this moment radicalize you." pic.twitter.com/7RJoT6C7UD

— The Hill (@thehill) September 20, 2020

A Hetek következő lapszámában részletesen is foglalkozunk a Legfelsőbb Bíróság körüli fejleményekkel, és az amerikai elnökválasztási kampány legújabb fordulataival.