A Religious Landscape Study (RLS) a Központ által végzett legnagyobb felmérés, amelynek célja, hogy hiteles adatokat szolgáltasson az amerikai vallási csoportok méretéről, mivel az amerikai népszámlálás nem gyűjti ezeket az információkat. Az elmúlt 17 év során három ilyen felmérésre került sor.

A felmérésekből két fő trend bontakozik ki:

hosszú távon a kereszténységhez való tartozás csökkenő tendenciát mutat. Rövid távon ez azonban lelassult, vagy talán meg is állt.

A hosszú távú tendencia egyik mozgatórugója a „generációváltás”. Az idősebb, erősen vallásos, erősen keresztény generációk elhaláloznak. Az őket követő fiatalabb generációk sokkal kevésbé vallásosak, kisebb a keresztények aránya és több a „nem vallásos”.

A rövid távú tendencia azonban azt mutatja, hogy a legtöbb korosztály vallásossága viszonylag stabil maradt az elmúlt 5 évben.

Az 1950-es években született emberek például a 23/24-es felmérésben nagyjából ugyanolyan valószínűséggel számolnak be arról, hogy naponta imádkoznak (53 százalék), mint a 2020-as felmérésben (55 százalék).

Emellett az új felmérés szerint a legfiatalabb felnőttek korcsoportja több szempontból sem kevésbé vallásos, mint a második legfiatalabb.

A 18 és 24 év közöttiek ugyanolyan valószínűséggel vallják magukat kereszténynek, mint a most 24 és 34 év közöttiek, akik szerint a vallás nagyon fontos az életükben, és akik legalább havonta részt vesznek vallási szertartásokon.

A 2007-ben végzett első RLS felmérés szerint az amerikai felnőttek 78 százaléka vallotta magát valamilyen formában kereszténynek. Ez a szám a Pew kisebb felméréseiben évről évre folyamatosan csökkent, és a második, 2014-ben végzett RLS-ben már 71 százalékot mért csak.

A legutóbbi, 2023-24-ben végzett felmérés szerint az amerikai felnőttek 62 százaléka vallja magát kereszténynek.

Ez 2014 óta 9 százalékpontos csökkenést, 2007 óta pedig 16 százalékpontos visszaesést jelent.

Az elmúlt öt évben azonban viszonylag stabilan 60 és 64 százalék között mozgott a keresztények aránya a felnőtt lakosságon belül, ami azt jelöli, hogy

a csökkenés rendkívül lelassult, sőt akár meg is állt.

Az amerikai felnőttek 40 százaléka vallja magát protestánsnak, és 19 százaléka katolikusnak. Az összes többi keresztény csoporttal azonosulók az amerikai felnőttek mintegy 3 százalékát teszik ki.

Mind a protestánsok, mind a katolikusok száma jelentősen csökkent 2007 óta, bár a protestánsok aránya a népességen belül 2019 óta viszonylag szinten maradt, a katolikusoké pedig 2014 óta stabil, és az éves felméréseinkben csak kisebb ingadozások tapasztalhatók.

Eközben a kereszténységtől eltérő vallással azonosuló amerikaiak aránya emelkedő tendenciát mutat.

Az új felmérésben a vallásukról kérdezett vallástalan felnőttek a népesség 29 százalékát teszik ki. Arányuk az elmúlt években egy hosszú, tartós növekedési időszakot követően stagnált.

Az imádkozó és a vallási szertartásokon részt vevők aránya is viszonylag stabil.

Bár 2007 óta jelentősen csökkent, 2021 óta folyamatosan 44 és 46 százalék között mozog azon amerikaiak aránya, akik azt állítják, hogy naponta imádkoznak. A friss felmérésben 44 százalék mondta azt, hogy legalább naponta egyszer imádkozik.

Hasonlóképpen, 2020 óta az amerikai felnőttek azon aránya, akik azt mondják, hogy havonta részt vesznek vallási szertartásokon, istentiszteleteken, az alacsony 30 százalék körül mozog, a friss felmérés szerint pedig 33 százalék. 

A spirituális hit széles körben elterjedt

A felmérés továbbá azt mutatja, hogy az amerikaiak nagy többsége spirituális vagy természetfeletti világnézettel rendelkezik.

86 százalékuk hisz abban, hogy az embereknek a fizikai testük mellett lelkük vagy szellemük is van.

83 százalékuk hisz Istenben vagy egy egyetemes szellemben, 79 százalék pedig hisz abban, hogy van valami spirituális dolog a természetes világon túl, még ha nem is látjuk. Emellett 70 százalék hisz a túlvilágban (mennyországban, pokolban vagy mindkettőben).

(Pew/Hetek)