Emlékeztetett arra, hogy 2017 óta tíz terrortámadás történt, amelyből három annak az évnek az első felében, s azokban húsz ember vesztette életét. Jelezte, hogy 2017 óta 32 merényletet hiúsítottak meg a titkosszolgálatok Franciaországban.

A Charlie Hebdo című szatirikus hetilap szerkesztősége ellen 2015 januárban elkövetett merénylet pere előtt két nappal a belügyminiszter leszögezte, hogy az "iszlamista terrorizmus elleni küzdelem a kormány egyik fő prioritása".

"A köztársaság ezen ellenségeinek szüntelen üldözését soha nem adjuk fel" -

hangsúlyozta a belügyminiszter.

Gérald Darmanin szerint az Iszlám Állam terrorszervezet katonai kudarca ellenére a külső fenyegetettség, azaz egy külföldről szervezett és irányított franciaországi terrortámadás, mint fogalmazott, "még ha csökkent is az esélye, továbbra is teljes figyelmünk tárgyát képezi".

Ugyanakkor szerinte a legnagyobb veszélyt jelenleg a belföldön szerveződő merénylettervek jelentik, amelyeket

"a terrorcsoportok propagandája táplál, a dzsihád veteránjai inspirálnak, de az is, hogy a radikális iszlám hirdetői egyre nagyobb befolyást szereznek egyes negyedekben".

A miniszter szerint a radikális iszlám követői által képviselt terrorveszély egyre nagyobb kihívás a titkosszolgálatok számára, amelyek 8132 ilyen embert tartanak nyilván. A terrorizmus elleni küzdelem egyre szélesebb körű feladatai miatt Darmanin jelezte, hogy 1260-nal nő a belső elhárításnál alkalmazott ügynökök száma.

"Hatalmas biztonsági kihívásnak"

nevezte a belügyminiszter, hogy a közeljövőben 505 iszlamista terrorista, valamint 702 olyan köztörvényes bűncselekmény miatt elítélt ember szabadul, akikről gyanítható a radikalizálódás.

"Azt is tudjuk, hogy 250 franciát tartanak fogva az iraki-szíriai övezetben, valamint csaknem háromszáz gyereket is" - tette hozzá. Elmondta, hogy a Törökországgal kötött rendőri együttműködési egyezmények keretében 170 felnőtt - férfiak és nők - hazatérhettek, és valamennyien bíróság elé kerülnek. Az iszlamista harcokban részt vettek, majd elítéltek közül 45-en idén, 63-an pedig jövőre szabadulnak. Az ő nyomon követésük és megfigyelésük az állami szervek egyik fő feladata - mondta a miniszter.

(Hetek/MTI)