Elutasította azt az állítást, miszerint faji megosztottság jellemezné Amerikát, mert meglátása szerint az Egyesült Államokat a rendőri erőszak elleni tiltakozásként elárasztó tüntetéssorozat nem faji alapú. "A probléma a fojtófogást alkalmazó rendőrökkel van" - fogalmazott.
Trump mindazonáltal leszögezte, hogy az amerikai rendőrség általában "nagyszerű munkát végez, a rendőrök 99 százaléka nagyszerű ember", s az erőszakosan fellépő rendőrök is többnyire csak azért alkalmaznak fojtófogást, mert rendkívül rövid idő alatt kell döntést hozniuk.
Az elnök tragikusnak nevezte a kentuckyi Breonna Taylor és a minneapolisi George Floyd rendőri intézkedés közben bekövetkezett halálát.
A rendezvényt ugyan az ABC televízió egyik műsorvezetője moderálta, de a meghívott vendégek kérdezhettek is az elnöktől. Egyikük azt firtatta, hogy miért próbálta meg kicsinyíteni a súlyosságát a koronavírus-járványnak, amely rendkívül sok áldozatot szed a színesbőrű amerikaiak körében. Az előzményekhez tartozik, hogy nemrégiben Bob Woodward, a The Washington Post című napilap főmunkatársa nyilvánosságra hozta azoknak a hangfelvételeknek egy részét, amelyeket újabb, Trumpról szóló könyve készítéséhez rögzített az elnökkel folytatott interjúi során.
Az interjúban Trump úgy fogalmazott, hogy már februárban tisztában volt a járvány komolyságával, de nem akart pánikot kelteni. Ezt az álláspontját kedden este is megismételte.
"A cselekedeteimmel éppenséggel egy fokozott problémára reagáltam. Az intézkedéseim nagyon is erőteljesek voltak"
- szögezte le. Elmondta a többi között, hogy a Kínából és az Európából érkező beutazások megtiltásával sok amerikai életét sikerült megmenteni. "Ha nem hoztam volna meg ezt a döntést, akkor több ezernyi, vagy még annál is több életet veszítettünk volna el" - mondta.
George Stephanopoulos műsorvezető kérdésére Trump kifejtette: a koronavírus elleni vakcina akár hetek múlva is készen lehet. "Nagyon közel állunk hozzá" - mondta, és három-négy hétre becsülte, mire meglesz az oltóanyag.
Miközben Donald Trump Philadelphiában találkozott a választókkal, kihívója, Joe Biden, a demokraták elnökjelöltje Floridában kampányolt, elsősorban annak érdekében, hogy megszerezze a spanyolajkúak támogatását. Floridában a lakosság 27 százaléka spanyolajkú, és voksuk döntő lehet az elnökválasztáson.
Biden Tampában és Kissimme-ben tagállami státust ígért Puerto Ricónak, amely jelenleg társult állama az Egyesült Államoknak. Kilátásba helyezte azt is, hogy "a Biden-Harris kormányzat" kesztyűsebb kézzel kíván bánni a latin-amerikai országok problémáival, mint fogalmazott: nem lesz olyan konfrontatív, mint a Trump-adminisztráció. Közben a demokrata párti alelnökjelölt, Kamala Harris Kaliforniában járt, és ott - elemzők szerint elszólva magát - a leendő "Harris-kormányzatról" beszélt.
(Hetek/MTI)