„Úgy lehetne megoldani, mint ami Berlinben történt a második világháború után, ahol létrejött egy orosz, egy francia, egy brit és egy amerikai zóna”

- mondta az interjúban. Kellogg azt javasolta, hogy a brit és francia csapatok egy „pacifikációs erő” részeként átvehetnék az ország nyugati részén lévő zónák irányítását, míg az orosz hadsereg a megszállt keleti részek fölött. Közöttük ukrán csapatok és egy demilitarizált övezet húzódna.

Kellogg úgy véli, hogy az angol-francia erők az Ukrajnát északról délre átszelő és Kijevben áthaladó Dnyepertől nyugatra „egyáltalán nem lennének provokatívak” Moszkva számára.

Véleménye szerint Ukrajna elég nagy ország ahhoz, hogy a békemegállapodás érvényre juttatására törekvő csapatokat fogadjon, de maga az Egyesült Államok nem fog csapatokat biztosítani. Azt javasolta, hogy keleten egy 30 kilométeres demilitarizált övezetet lehetne bevezetni a meglévő ellenőrzési vonalak mentén.

Az amerikai elnök különmegbízottja elismerte, hogy Putyin „nem biztos, hogy elfogadja” az ellenőrzési övezetekre vonatkozó javaslatát.

Annak biztosítására, hogy az angol-francia és ukrán erők, amelyeket más „készséges országok koalícióinak” csapatai erősítenek meg, ne kerüljenek tűzharcba az oroszokkal, Kellogg szerint pufferzónát kell létrehozni az ukrán és az orosz vonal között.

„Ránézünk egy térképre, és létrehozunk - jobb kifejezés híján - egy demilitarizált övezetet. Húzzuk vissza mindkét oldalt egyenként 15 kilométerre, és kijön a 30 kilométeres övezet”

- magyarázta.

Az interjú megjelenése után Kellogg azt írta az X közösségi oldalon, hogy Times cikke elferdíti szavait Ukrajna lehetséges felosztásáról.

„A Times cikke elferdíti azt, amit mondtam. Én a tűzszünet utáni kitartó erőről beszéltem az ukrán szuverenitás támogatására. Amikor demarkációról beszéltem, akkor a szövetséges erők felelősségi területeire vagy zónáira gondoltam, az amerikai csapatok részvétele nélkül. Nem Ukrajna felosztására gondoltam” - igyekezett tisztázni Kellogg.

(The Times/Hetek)