Wall Street Journal: Elon Musk 2022 óta rendszeresen egyeztet Putyinnal
A választások előtt érkezett a lap erről szóló riportja
Wall Street Journal: Elon Musk 2022 óta rendszeresen egyeztet Putyinnal

Forrás: Shutterstock/PuzzlePix

Elon Musk nem egyszerű techguru, hanem az utóbbi években lényegében egyszemélyes geopolitikai tényezővé is vált. Egy új riport szerint a milliárdos az ukrajnai háború nyomán Oroszország elnökéhez is közel került.

Fizessen elő még az áremelés előtt a Hetekre és spóroljon velünk! Részletek a Hetekben és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.

Alig több, mint egy héttel a választások előtt a Wall Street Journal egy nagy érdeklődést generáló riporttal  jelentkezett, amiben többek között arról írnak, hogy Elon Musk, a Tesla és a SpaceX vezetője rendszeresen tárgyal Vlagyimir Putyinnal, sőt még egy-két politikai szívességet is tett neki.

Az időzítés azért is jelentős, mert Musk júliusban támogatásáról biztosította Donald Trumpot (holott korábban fogadkozott, hogy egy jelölt mögé sem kíván beállni), azóta pedig nem csak gigantikus mértékű anyagi támogatásban részesíti kampányát, hanem szorosan együtt is működik a volt elnökkel, aki azt is meglebegtette, hogy az amerikai űrkutatás kulcsfiguráját és a digitális éra kajla polihisztorát kinevezi a kormányzat hatékony működéséért felállítandó bizottság élére.

Titkos beszélgetések

Elon Musk az orosz-ukrán háború kezdetén egyértelműen Ukrajna mellett állt, még vicceskedve ki is hívta az orosz elnököt, hogy szemtől-szemben küzdjenek meg az ország jövőjéért. Nagy visszhangot váltott ki, hogy nagyjából 15 ezer Starlink terminált adományozott az ukránoknak, így dacára az oroszok által szétlőtt infrastruktúrának, az ország számos pontján ingyenes internetet sikerült biztosítani a lakosságnak.

Musk ugyanakkor 2022-ben arról beszélt, hogy egyszer (2021 áprilisában) tárgyalt Putyinnal, akivel a világűrről beszélgettek. A Wall Street Journal szerint azonban ezt további konzultációk követték, nem csak az elnökkel, hanem számos fontos beosztottjával is. Közéjük tartozik Szergej Kirijenko, aki korábban orosz miniszterelnök, valamint a Roszatom vezetője is volt, jelenleg  pedig Putyin kabinetfőnök-helyettese. A lap azt állítja, a találkozók tényét számos amerikai, európai és orosz tisztviselő is megerősítette.

A riport szerint a techvezér kapcsolata régi csodálója az orosz űrprogramnak. Walter Isaacson Elon Muskról írt életrajzi könyvében megjegyzi, hogy mikor 2002-ben a SpaceX még csak gyerekcipőben járt, Musk Moszkvába utazott, hogy rakétákat vásároljon. A tárgyalást azonban hátráltatta, hogy a közben felszolgált vodkától az ifjú milliárdos eszméletét vesztette.

Húsz évvel később – a lap értelmezése szerint az oroszokkal való rendszeres egyeztetések nyomán – fokozatosan változni kezdett az ukrán helyzettel kapcsolatos álláspontja. A Starlink a terminálok felhasználását illetően korlátozásokat vezetett be, hogy csakis civil célokra használják fel a technológiát, Elon Musk pedig egyre kritikusabbá vált az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatásokkal kapcsolatban. Az újságírók szerint ezek a változások összefüggésben állnak a Kreml nyomásgyakorlásaival (amelyek időnként a nyilvánosság előtt zajlottak).

Időközben az oroszok oldalán is megjelentek a Starlink terminálok, ami leolvasztotta az ukránok technológiai előnyét, egyúttal felvetett kérdéseket a cég szerepvállalásával kapcsolatban is, ám Musk állítása szerint sem közvetlenül, sem közvetetten nem adott el terminálokat Oroszországnak. A lap Putyinnak tett szívességként értékeli azt is, hogy 2024 elején Tucker Carlson orosz elnökkel készített interjúja megjelenhetett az X felületein.

A riport egyik legbombasztikusabbnak szánt állítása, hogy a tavalyi év során Putyin megkérte Muskot, ne aktiválja a Starlinket Tajvan felett.

A lap egy neve elhallgatását kérő tisztviselőre hivatkozik a kérdésben, aki azt állítja, a kérést azért fogalmazta meg az orosz elnök, hogy szívességet tegyen Kínának, ugyanis Oroszország nagyon erősen kénytelen ázsiai szomszédjára támaszkodni többek között a kereskedelem terén is a háború óta.

Ugyanakkor árnyalja a kérdést, hogy Tajvan erősen korlátozza a külföldi műholdakat, így a Starlink a mai napig nem kapott engedélyt a sziget fölötti működésre. Kína washingtoni nagykövetségének egy képviselője a kommunista államtól megszokott kriptikus módon értékelt: nincs tudomásuk a pontos részletekről, és nem is nyilatkozhatnak.

Fenyegetés vagy előny?

Musk oroszokkal való kapcsolatát nem véletlenül övezi figyelem, hiszen a milliárdos az amerikai űrprogram legfontosabb szereplőjévé avanzsált: a NASA a SpaceX rakétáival juttatja ki asztronautáit a Nemzetközi Űrállomásra, egyúttal a cég komoly nemzetbiztonsági jelentőségű műholdakat küld fel. Musk biztonsági tanúsítvánnyal is rendelkezik, hozzáférhet titkos dokumentumokhoz (bár állítása szerint, amit eddig látott, az azért volt titkosítva, mert olyan unalmas). Emellett bizonyára azt a tényt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ha az orosz titkosszolgálatok szeretnének behálózni egy Mars-utazásokról álmodozó amerikai vállalkozót, akkor erre elég jó lehetőségük akad, ha az illető ájultra issza magát Moszkva kellős közepén.

Ugyanakkor a Wall Street Journal riportja nem tudott igazán erőteljes bizonyítékokat szolgáltatni arra, hogy Elon Musk orosz érdekeket képviselne, esetleg az amerikai nemzetbiztonságra veszélyt jelentene.

Általában jellemző a Trumppal nem szimpatizáló amerikai nyilvánosságra, hogy már önmagában az oroszokkal való beszélő viszonyt is démonizálja, ezért ez a riport is legalább annyira szól a ruszofóbia-kártya kijátszásáról a kampányhajrában, mint egy valós probléma feltárásáról.

A lapnak megszólaló tisztviselők szerint az amerikai kormányzat nem örül Musk külföldi kapcsolatainak, de túlságosan is rászorulnak a cégei szolgáltatásaira. A milliárdos oroszokkal fenntartott kommunikációs csatornái azonban még hasznára is válhatnak Amerikának: amennyiben Trump nyeri meg a választásokat, az orosz-ukrán háború mihamarabbi leállításában szerep juthat még a kapcsolatnak, különösen, ha Elon Musk tényleg bekerül a kormányba.

.

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!