Sámuel próféta szolgálatának kibontakozása előtt nem sokkal Izrael csatát vesztett a filiszteusokkal szemben Ében-Ézer és Áfek között. A csapást súlyosbította, hogy a frigyláda is az ellenség kezére került. A filiszteusok diadalmámora azonban nem tartott sokáig, mivel az asdódbeli isteneik „szétzúzásán” túl Isten fekélyekkel sújtotta Gáth lakosait.
Prof. Dr. Molnár F. Tamás orvos-történész osztja más szakértők véleményét, miszerint a Biblia beszámolója alapján szinte bizonyos, hogy a történetben szereplő fekélyek bubópestisjárványra utalnak. Ezzel szemben például az Egyiptomból való kivonulást megelőző hatodik csapás azonosítása már nehezebb: a Kivonulás könyvében hólyagosan fakadó fekélyekként leírt betegség lehetett bubópestis, feketehimlő, de más kórforma is.
„Ilyen esetekben az orvostudomány teljes bizonyosságú választ nem képes adni, nagy valószínűségű megállapítások tehetők. A korabeli feljegyzések – legyenek azok ókoriak vagy középkoriak, vagy éppen, mint Defoe londoni pestise, későbbiek – egyébként jól orientálnak. Abban is, hogy esetleg nem csupán egy kórokozó volt, illetve a hasonlónak tűnő betegségek sem feltétlen tartoznak egy diagnózis alá” – fogalmazott Molnár F. Tamás, hozzátéve, hogy a megfigyelés, a fizikális vizsgálat ma is az orvoslás fontos – bár lenézett – tudásforrása, míg a műszeres, eszközös vizsgálatok szerepét nem ritkán túlértékeljük. A kórformák azonosításában rendelkezésünkre álló módszerek a kemény és a lágynak mondott természettudomány, a társadalomtudomány és a művészetek világából egyaránt jönnek – ez a tudományágak amolyan crossovere. A kemény természettudományt a fizika, a matematika (például matematikai modellek, valószínűségszámítás, hálóelmélet stb.) és a molekuláris genetika adja.
2020.03.20. (XXIV/12)
