hetilap

John C. Lennox oxfordi matematikus professzort a legtöbben apologetikai témájú könyveiről és előadásairól ismerik. Az új ateizmussal és képviselőivel vitatkozva számos nagy hatású könyvet írt (A tudomány valóban eltemette Istent?; 7 nap, amely megosztja a világot; Isten és Stephen Hawking), amelyekben többnyire a tudomány és a hit kérdéskörével foglalkozik. Ezek mindegyikében azzal a modern és egyben harcos ateizmussal szemben érvel, amely mára elfoglalta a kultúra és a tudomány fő áramlatát, és amelynek fő állítása az, hogy a természettudomány felfedezései bebizonyították: a teremtés munkája mögött nem a Biblia Istene áll, hanem anyagi törvényszerűségek.  A Tudomány mindent meg tud magyarázni? (Can science explain everything?) című könyve a tavalyi év során jelent meg és azzal a kortárs világnézettel vitatkozik, amely szerint minden kérdésre a tudományban keresendő a válasz. Azt kevesebben tudják róla, hogy nemcsak tudományos kötődésű könyvei vannak, hanem tisztán teológiai jellegűek is. Az Árral szemben című művében Dániel életét és példáját vizsgálta, a József című remek könyvében pedig Jákób családjának, Józsefnek és testvéreinek a történetét járta körbe, ezen keresztül vizsgálva a megbocsátás és a szabadulás üzenetét.

Lennox egy múlt héten készült internetes interjúban arról számolt be, hogy a járvány kezdetén megnézte a statisztikákat és nagyon hamar világossá vált számára, hogy ez a pandémia sokkal nagyobb méreteket ölt, mint bármelyik korábbi egy emberöltőn belül. A karantén során arra kereste a válaszokat, hogy mire is tanít minket ez a helyzet. Ennek az elmélkedésnek a terméke ez a könyv, amelyet egy hét alatt írt meg, napi 8-12 órás megfeszített munkával, és amely húsvétkor jelent meg nyomtatásban.

A könyv első fejezetében John C. Lennox arról ír, hogy ez a járvány egy olyan élményt erősít fel, amely nem volt sajátja a 21. századnak és főleg a nyugati világnak: ez pedig a sérülékenység. Az emberiség az elmúlt évtizedekben megfeledkezett arról az élményről, amely a járványok fenyegetése miatt gyakorlatilag mindig is jelen volt az emberiség történelmében. A Justinianus idején bekövetkező pestisjárvány legalább 25 millió ember életét oltotta ki, a középkorban a fekete halál hetven és százmillió közötti áldozatot követelt, gyakorlatilag lefelezve Európa lakosságát. A spanyolnátha idején, 1918–1920 között közel ötvenmillió ember vesztette életét, de milliók haltak meg az „ázsiai influenza” során 1956–1958 között és a hongkongi influenzában 1968-ban és 1969-ben. Ugyancsak milliók estek áldozatul az AIDS-nek, a 2005–2012 közötti csúcson közel 32 millióan. Lennox szerint az elmúlt száz évben a nyugati világban élő embereknek is közeli élményük volt a tífusz, a tuberkulózis, a kolera, csak a 21. századra tűnt úgy, hogy a járványok a múltéi. Ezért érzi magát kiszolgáltatva az emberiség túlnyomó része és tapasztalható a félelem világszerte. Lennox szerint a kereszténységnek van üzenete a koronavírus idején is, és a keresztényeknek van okuk a reménységre és van lehetőségük arra, hogy a járvány idején is békesség uralkodjon a szívükben. Nekik ugyanis Jézus üzenete az, ami a János evangéliumában szerepel: „Békességet hagyok nektek; az én békességemet adom nektek: nem úgy adom én nektek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!”

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek