A januárt világszerte a pajzsmirigybetegek hónapjaként tartják számon. A Nemzetközi Pajzsmirigy Társaság legújabb adatai szerint több mint 300 millió az érintett betegek száma, és 150 millióra becsülik a nem diagnosztizáltak számát. A téma kapcsán Prof. dr. Balázs Csabával, a Budai Endokrinközpont immuno-endokrin szakemberével beszélgettünk.

Nigella Lawson először jól kifőzte: ő lett a női sztárszakácsok prototípusa, a háziasszonyok bálványa és a korgó hasú férfiak vágyálma. Ma már többszörösen díjnyertes híresség, tucatnyi könyv szerzője hárommilliós össz példányszámban, emellett megannyi tévé­­­­műsor főszereplője. Helyzete mégsem irigylésre méltó, hiszen mostanság nem különleges receptjeivel vagy ínyenc főzőműsoraival, hanem az éle­tének botrányos elemei után kutakodó bíróság, illetve média révén kerül a nagy nyilvánosság elé.

Ha Habermas nyomán a politikát akaratképzésnek tekintjük, akkor aligha lepődhetünk meg azon, hogy a politikai marketing is alkalmazza a narrációt. A politikai üzenetek hatásossága azon mérhető le, hogy alkalmasak-e egymáshoz szervesen illeszkedve egységes történetet alkotni.

Bár sok szülő úgy érzi, teljesen egész­séges ételeket ad gyermekeinek, a Magyar Gyermekorvosok Társasá­gának (MGYT) tapasztalatai ezzel ellentétesek. Igaz, ezért az anyukák sem különösebben hibáztathatók, hiszen a felvilágosításukhoz szük­séges szakmai ajánlás csak 2012-ben született meg. A 2010–2012 között végzett felmérések alapján úgy tűnik, az 1–3 éves korosztály leginkább apró felnőttként táplálkozik, pedig az orvosok bevallása szerint, ha ebben a korban elrontjuk a kisgyermek táplálását, akkor az vissza­fordít­hatatlan egészségügyi következményekkel járhat.

Fényes délelőtt egy művelődési ház puritán berendezésű tan­termében. Sorra érkeznek a tanfolyam résztvevői: az idő­sebbek saját lábon, a fiatalabbak babakocsiban, a legkisebbek hordozókendőben. Hamarosan megtelik a szőnyeg kúszó-mászó, tipegő tanítványokkal és lelkes szüleikkel. Babajelbeszéd-kurzuson vagyunk.

Eric Lawson több millió ember számára lehet ismerős, és ki tudja, hányan gyújtottak rá a hatására: a Marlboro reklámok egykori arca január 10-én életét vesztette. A kiváltó ok: COPD, azaz krónikus obstruktív tüdőbetegség. Lawson 1978 és 1981 között játszotta a cowboyt a cigarettareklámokban. Később feltűnt kisebb szerepekben, például a Charlie angyalai tévésorozatban is, majd megsérült egy forgatáson, ami véget vetett színészi karrierjének. 14 évesen kezdett cigizni, de később szenvedélyes dohányzáselleni harcos lett, többek között saját reklámjait is kifigurázta, és interjúiban a dohányzás káros hatásairól beszélt.

Az utóbbi időben új műfaj ütötte fel fejét az amerikai televíziós csatornákon: a keresztény valóságshow. A szereplők motivációja vegyes, a fogadtatás meglehetősen ellentmondásos. Míg egyes résztvevők arra hivatkoznak, hogy így nagyszerű platformot kapnak az evangélium hirdetéséhez, mások szerint a jelenség többet árt az egyháznak, mint amennyit használ, főként ha a műsorok az amerikai egyházon belüli szubkultúrákat tálalják „kereszténységként”.

Bár a csendesebb introvertáltak és az élménykedvelő extrovertáltak aránya majdnem egyforma, előbbiek mégis nehezebben boldogulnak az életben – legalábbis a nyugati kultúrában, amely a kifelé forduló, harsányabb viselkedést preferálja. Susan Cain Csend című könyvében annak járt utána, miért igazságtalan ez a megítélés, hogyan változtak a történelem során a társadalmi elvárások, hogyan menedzselhető egy extrovertált és egy introvertált fél házassága, vagy hogy az extrovertált szülők hogyan tudják a legjobbat kihozni befelé forduló csemetéikből.

Alfred Hitchcock maga is elborzadt, amikor azokkal a vágatlan, eredeti felvételekkel találkozott, melyeket brit és szovjet operatőrök készítettek 1945-ben, a koncentrációs táborok felszabadítását követően. A több helyszínen készült filmanyag professzionális egybeszerkesztésére kérték fel az akkor már neves filmrendezőt. Hitchcock nagy műgonddal és nagy sokára gyúrta készre a dokumentumfilmet, ám azt végül soha nem mutathatták be teljes terjedelmében. Az elfeledett filmet megtalálták, felújították, s a tervek szerint jövőre széles közönség előtt bemutatják. Ha a mersz még meglesz.

Minden sikeres férfi mögött egy erős nő áll – tartja a régi bölcsesség. Michelle Obama, az Egyesült Államok 44. elnökének a felesége látszólag alátámasztja ezt az észrevételt, mert bár az elnök teljesítménye sokak által vitatott, Michelle szerepvállalásaiban kevés kivetnivalót találnak.

A pihenés szó hallatán télen egy csendes wellnessfürdő vagy egy csillogó havas síparadicsom képe villan fel. Nem is gondolnánk, hogy a szállodákban jól bevált praktikáktól a saját otthonunk is legalább ugyanolyan pihentető hely tud lenni.

Az év elején nem ritkán üresnek érezzük magunkat: kihunynak az ünnepi fények, kikerülnek a lakásból a díszek, és visszatérünk a mindennapos körforgásba. Sokszor nem is úgy telnek az ünnepek, ahogy vártuk: feszültséget tapasztaltunk a családtagok között, vagy éppen tartalmas programok nélkül végigunatkoztuk az egészet. A csalódásokat nem mindig könnyű feldolgozni.

A tisztaság fél egészség – tartja a közismert mondás. Jó esetben a tisztálkodás alapvető szabályait már gyermekkorunkban megtanultuk, ám ez a tanulási folyamat később sem állhat meg: nem árt, ha folyamatosan frissítjük tudásunkat, hiszen a személyi higiénia hiánya miatt a különféle betegségek könnyebben kialakulhatnak – a kellemetlen testszagokról nem is szólva. De vajon mióta van fürdőszoba? Hogyan fejlődött a higiénia? A kérdések megválaszolásában Dr. Czingel Szilvia néprajzkutató-muzeológus volt segítségünkre.

Bíró László József (1899 Budapest – 1985 Buenos Aires) – Az autodidakta feltaláló hozzávetőlegesen száz találmánya között fellelhető a gőzmosógép, az automata sebességváltó, az elektronikus továbbítóberendezés, a golyós dezodor, legfőbb találmánya pedig a golyóstoll, amivel világhírre tett szert. Bíró nevéből több nyelvben a golyóstollat jelölő közszó lett.

Amennyiben jól választunk szakmát, és jól is teljesítünk benne, viszonylag jól fizető állást kaphatunk. Ha pedig különböző okok miatt váltani vagyunk kénytelenek, akkor is van megoldás, hisz pályát módosítani sohasem késő.

Nagy a várakozás az egyik budai gyermekotthonban. Itt élnek a Csemeték, azok az állami gondozott gyerekek, akikről lemondtak a szüleik, és legtöbbjük valamilyen speciális ellátásra is szorul. Néhány év óta az ő életüket igyekszik szebbé tenni Snow Andrea, aki nem csak az ünnepek idején gondol rájuk. Andrea maratoni futó, és rendszeresen jó­tékony célokért áll a rajtvonalhoz. A jótékony futás­- nak köszönhetően a Csemetéknek már a második speciális felszereltségű kisbuszt készülnek meg­vásárolni.

Van egy hely a Megyeri hídon túl, a budakalászi tó „sarkán”, ahol minden a gyerekekről szól. Főleg – de nem kizárólag – sérült gyerekekről. Nincs kórházszag, nincs visszhangos kőfolyosó, nincs zord arcú egyenruhás személyzet, van viszont fűtött, üvegfalú uszoda, tükrös tornaterem, gyerekbarát várókuckó szoptatószobával és akadálymentes mosdóval. Az elsősorban mozgásfejlődésükben kihívásokkal küzdő csecsemők és gyermekek fejlesztésére és rehabilitációjára szolgáló épületben alig akad szabályos négyszög alaprajzú helyiség, a geometriai szabálytalanság azonban mégis harmonikus funkcionális egységet alkot. Ennek a har­mó­niának a kialakítására törekednek a házban te­vékeny­- kedők is a hozzájuk forduló családok életében. Ez a hely a Cseppek Háza. A terápiás lehetőségeket tekintve egyedül-állóan komplex központot és országszerte még négy kisebb telephelyet egy kiemelten közhasznú civil szervezet, a Gézengúz Alapítvány működteti. Dr. Schultheisz Judittal, az alapítvány orvos-igazgatójával beszélgettünk a kezdetekről, az eredményekről, az aktuális nehézségekről és a jövőről.

A szülők többsége rémülten és tehetetlenül nézi, ahogy az internet, a „digitális univerzum” beszippantja a gyermekeit, azt a nemzedéket, akiket már a szak­ma is „digitális zennszülötteknek” nevez. A virtuális világ mára már az egészen kicsiket sem kíméli, a kakaóbiztos óvodai gépeken rutinosan kattintgatnak az apróságok, és búgócsiga helyett az egérrel játszanak. Az Egyszervolt.hu weboldal megálmodóinak erre a jelenségre sikerült gyermek- és szülőbarát megoldást kitalálniuk.

Albánia még mindig Európa egyik legismeretlenebb országa. A vérbosszútól a vendégszeretetig, a medvetáncoltatástól a luxusszállodákig minden megtalálható. De vajon valóban ennyi ellentmondás található itt? Dienes Tibort, az Albánia útikönyv szerzőjét kérdeztük arról, mi is zajlik mostanában ebben a titokzatos országban.