„Tegyük újra naggyá (vagy nagyszerűvé) Amerikát!” felkiáltással vonul be nemsokára Donald Trump másodszor is a Fehér Házba. De micsoda az a nagyszerűség, amihez jó volna Amerikának visszatalálnia? Az Egyesült Államok mely jellemzői mondhatóak ténylegesen értékesnek, pozitívnak keresztény világnézeti alapokon?
A woke-kal való radikális leszámolás izgalmas korszaka következhet Amerikában, amikor az új jobboldal fiatal titánjai drasztikusan új arculatot kölcsönöznek az USA-nak. A posztliberális kormányzás egyik hajtómotorját azonban különböző katolikus irányzatok képezhetik.
Kamala Harris a baloldal stratégiai hibájának vesztese lett: a demokraták saját kultúrmarxista-gramsciánus ideológiájukat sem vették figyelembe, amikor letértek a józan ész útjáról. Ugyanakkor vereségük nem jelenti a zsidó–keresztény világnézet diadalát; a mostani választásokon sokkal inkább a pénz beszélt.
A 19. század babonaságai után a tudományos fejlődés és az intellektualizmus térnyerése érdekes mód mit sem csökkentett az amerikai társadalom okkultizmus iránti érdeklődéséből. Sőt, az amerikaiak horrorisztikus vonzalma csak a 20. században teljesedett ki igazán. Mindebben pedig a Fehér Ház számos lakója élen járt. A kísérteties következményekkel pedig olykor az ott megszálló vendégek is szembesültek.
Az Amerikai Egyesült Államok több elnöke nem csupán titkos társaságok tagja volt, de olykor a Fehér Ház lakói is aktívan részt vettek okkult praktikákban. Szeánszok, kísértetjárások és hasonló, gyakran legendaként lesajnált jelenségek kísérik az elnöki rezidencia történetét. Mindez abban a korban kezdődött, amikor a spiritizmus és a mágia virágzott Amerikában.
A Közel-Kelet új mediátoraként tetszeleg, miközben a béke egyik legfőbb akadályozója. A szólásszabadság bajnokaként mutatkozik, de az al-Dzsazírán szélsőséges propagandát áraszt. Álságos geopolitikai szerepvállalása miatt saját arab szomszédjai is megpróbálták elszigetelni, ám Katar a közel-keleti konfliktusok fősodrában maradt. Elemzés helyszíni benyomások alapján.
Történelmi kürtzengés a Templom-hegyen, többfrontossá alakuló háború és széles körű istenkeresés jelzi: közel lehet már a prófétai beteljesedés. Az idén 12-ére eső engesztelés napja 3,5 évezrede a zsidóság legszentebb napja, egyben a Bibliában a legkiemelkedőbb ünnepnap. Izraelnek és nekünk is most a legnagyobb kérdés: a megpróbáltatások idején kibe vetjük a hitünket?
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »