A történelemhamisításnak jól bevált módszerei vannak. Különösen a vallások történetében könnyű hamisításoknak áldozatul esni, ahol a tudatlanság és előítélet évszázadok alatt olyan mennyiségben tud felhalmozódni, hogy az átlagembereknek reménye sem marad a tisztánlátásra.
A hamisítás receptje egyszerű: végy egy érdekes témát, amely a lehető legtöbb embert érdekli vagy személyesen érinti (mi más lehetne ez, mint valamely ismert vallás), s amellyel kapcsolatban a legtöbb ellenőriz(het)etlen félinformáció, tévhit, babona kering. Öltöztesd fel elméletedet a kor szelleméhez illő divatos ruhába (pl. fajelmélet, ökumenizmus, genetika stb.), végül keress hozzá egy "cáfolhatatlan bizonyítékot", amely lehetőleg egy hozzáférhetetlen hegycsúcson megbúvó ősi kolostor igen-igen régi, szinte ismeretlen nyelven írt kézirata (lehetőleg pergamentekercs) legyen. Vesd papírra elméletedet, lehetőleg olvasmányosan, kerülve a tudományoskodást – de a kellő helyen mindig elejtve egy-egy idegen szót –, majd hívd segítségül a médiát, amely minden percben kiéhezve várja a szenzációs híreket, és esze ágában sincs a való igazságnak utánajárni. Persze akad majd egy-két molyrágta tudós, aki kétségbeesetten tiltakozni fog elméleted ellen, de a siker addigra biztosítva lesz. S mennél nagyobb a hazugság, annál nagyobbat durran majd.
Történetünk 1887-ben kezdődik, mikor egy Nyikolaj Notovics nevű orosz haditudósító, civilben orvos, indiai utazásra indult. Miután bejárta Közép-Ázsiát és Afganisztánt, átkelt a Himalája hegyi ösvényein mindenütt feljegyezve, amit látott-hallott. Így jutott el a tibeti határ mellett fekvő Ladakh indiai tartomány fővárosába, Lehbe, ahol azt hallotta egy ottani szerzetestől, hogy a környéken élt valamikor egy Issa nevű láma. Notovics azonnal "megvilágosodott", és rájött, hogy Issa nem más, mint Jézus. Tovább kutatott a forró nyomon, mígnem eljutott a Lehtől körülbelül 50 kilométerre, a hegyek közt fekvő himiszi buddhista kolostorba. Az itteni főlámától azt a felvilágosítást kapta, hogy a kolostor birtokában van egy réges-régi szent tekercs, amely Issa próféta életéről szól, s eredetileg páli nyelven íródott, ám később tibetire fordították. Notovicsnak sikerült rábeszélnie a lámát, hogy olvassa fel neki a tekercset, amit egy tolmács azonnal franciára fordított, Notovics pedig ott helyben papírra vetett.
Notovics könyvét Jézus elveszett évei címen 1894-ben jelentette meg franciául, amit egy éven belül követett a mű angol kiadása, a Szent Issa élete. A könyv szelet vetett és vihart aratott, de a bevezetőben említett "recept" szerint elérte hatását: a sajtó és a közbeszéd témája lett. (Notovics könyve magyar fordításban idén látott először napvilágot: Jézus ismeretlen élete, Palatinus, 2001, az alábbi idézeteket ebből vettük).