hetilap

Mahatma Gandhi, Albert Einstein, Thomas Edison, Sir Arthur Conan Doyle és Elvis Presley: e nagyon különböző férfiak egy dologban hasonlítanak egymásra: mind azt vallották, hogy gondolkodásukra és munkásságukra nagy hatással voltak Helena Blavatsky (1831–1891) orosz misztikus írónő, a Teozófiai Társulat megalapítójának művei.

Blavatsky nem kevesebbet állított magáról, mint azt, hogy írásaiban – elsősorban főművében, A titkos tanításban – a nyugati gondolkodás elől korábban elzárt, legrégebbi és legteljesebb ismereteket összegzi, „harmonikus, egységes egészként”. „Egyetlen valóság” létezik és ennek megismerése a teozófia (szó szerint: „Isten bölcsessége”) célja, hogy felszabadítsa az emberiséget mind a zsidó-keresztény gondolkodás, mind pedig a spirituális valóságot tagadó felvilágosodás és materialista természettudomány „tévelygéseitől”.

„A természet minden alkotórésze legvégső lényegében alapvetően egységes. Ez az egység, akár a szellemi, az értelmi vagy a fizikai világra alkalmazzuk, a szó legszorosabb értelmében az okkult tudomány alaptörvénye –, a csillagtól az ásványi atomig, a legmagasabb szinten lévő Dhyân Chohántól (magasabb rendű embertől) a legparányibb ázalékállatig.” – írja Blavatsky A titkos tanításban, ahol leszögezi: a teozófiában semmi olyan tannak vagy elméletnek nem lehet helye, amelynek a végső kettősség az alapja – például, hogy a szellem és az anyag örökre különállók, hogy Isten és az ember lényegileg különbözők, vagy hogy a jó és a rossz örök valóságok.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek