Sió László (Fidesz) és Arató Gergely (Mszp). Lényegesen másképp látják Fotók: MTI
– "A kétszint? érettségi sikeresen vizsgázott. Az érettségi tartalmi reformja szakmai és a diákok körében általános sikert aratott" – áll az OM nem éppen visszafogott értékelésében. Valóban?
Arató Gergely: Mivel teljesen megújult az érettségi és a felvételi rendszer, ezért érthető, hogy sok vita és aggodalom volt a változásokkal kapcsolatban az érdekeltek között. Rendszerszemlélet? változás történt, amely azt a célt szolgálta, hogy könnyebb legyen a diákok felkészülése az érettségire, kiegyenlítődjenek az esélyek a felvételinél, inkább a képesség, a felhasználható tudás számítson a lexikális és holt ismeretekkel szemben. Persze sok részletkérdést menet közben tisztázni kellett.
Más kérdés, hogy az érettségi lebonyolítása során lopás, azaz bűncselekmény történt. 15-20 éve ilyen rendszerben történt az érettségi. Eközben pedig az ellenzék igyekezett folyamatos bizalmatlanságot és botrányt kelteni. Egyszer azt mondták, hogy túl nehéz lesz az emelt szint? érettségi, máskor azt, hogy túl könnyű. Utána hallgathattuk, hogy mennyivel könnyebb a korábban érettségizők bejutása az egyetemekre, illetve, hogy az elit szakokra be sem jutnak majd az idén érettségizettek. A tények mindezt cáfolták. Nem alakult ki egyenlőtlenség a korábban és idén érettségizettek között.
Tudom, most azt mondják, hogy túl magasak lettek a pontszámok. Valóban, de ezek nem összevethetők a tavalyi eredményekkel, hiszen idén 144 volt a megszerezhető maximum, míg tavaly 131 pont. A kérdés az, hogy a felvételi rendszer jogszer? kereteket biztosít-e minden diáknak a felvételihez? Erre a válasz: igen.
Az Alkotmánybíróság (AB) megállapította: a felvételi rendszer jogszerű, nem okoz jogegyenlőtlenséget. Azon kérdésre, miszerint lehet-e javítani ezt a rendszert, az a válasz: természetesen lehet. Összességében elmondható, hogy a felsőoktatásba azok jutottak be az idén is, akik a legjobb teljesítményt nyújtották. A diákok és a pedagógusok jelentős többsége jónak tartja ezt az érettségit. Ez pedig, akárki akármit mond, siker.
Sió László: Egy iskolaigazgató úgy fogalmazott az érettségi, illetve a felvételi kapcsán, hogy a diákok, szülők, pedagógusok és igazgatók egymás kezébe adták a kilincset a pszichológusnál. Lehet, hogy ez a megállapítás kicsit erős, az azonban tény, hogy a minisztérium nem tudta biztosítani sem az érettségi biztonságos lebonyolítását, sem a felsőoktatási felvételi eljárás igazságosságát. Botrányos módon nyilvánosságra kerültek a tételsorok, a matematika érettségit meg kellett ismételni, a többi tárgy esetében új feladatsorokat kellett készíteni. Mindez szinte törvényszerűen következett abból, hogy előzetesen nem próbálták ki a rendszert, ráadásul nem biztosítottak elegendő pénzt a középszint? tételek biztonságos csomagolására és a feladatok titkosításánál is hibáztak.
A felvételi eljárást illetően az AB a kormány alkotmányos mulasztását állapította meg. Másrészt az is tény, hogy – bár folyamatosan azzal biztatták a diákokat, hogy a középszint? érettségit is elfogadják felvételiként az egyetemek és a főiskolák – a vonalhúzás után kiderült, hogy középszint? vizsgával népszerű, államilag finanszírozott szakra lényegében nem lehetett bekerülni. Sőt, sok képzés esetében még a két emelt szint? vizsga is kevésnek bizonyult a drámai módon – sok esetben 30-40 ponttal megemelkedett ponthatárok miatt.
– A Fidesz leginkább az esélyegyenlőséget kéri számon az idei felvételin. Lehettek kárvallottjai az eljárásnak?
Sió László: Általában a szervezetlenséget, a rossz előkészítést és az őszintét-lenséget kifogásoltuk. Az esélyegyenlőtlenség kérdését illetően – ha úgy teszik – papírja van a kormánynak és a szaktárcának arról, hogy hibáztak. Az AB határozata ugyanis egyértelműen megállapítja, hogy "a kormány az érettségi és a felsőoktatási intézménybe történő felvétel új rendszerének bevezetésekor elmulasztotta olyan szabályoknak a megalkotását, amelyek megfelelően biztosítják, hogy a különböző években érettségizettek – az érettségi évétől függetlenül – azonos eséllyel nyerhessenek felvételt a kívánt felsőoktatási intézménybe, így nem tett eleget az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdéséből fakadó kötelezettségének."
Az esélyegyenlőtlenség oka, egy korábban kialakított alapelv – mely szerint csak az emelt szint? vizsga váltja ki a felvételit – megváltoztatása volt. Ez tette ugyanis szükségessé a korábban érettségizők érettségi eredményeinek pontokká történő átszámítását. Az új rendszerben például minden korábbi ötös érdemjegy maximális pontszámot ért, míg egy idén érettségiző esetében a jeles eredmény néhány ponttal kevesebbet is jelenthetett. Tovább torzították a felvételi eredményét az emelt szintért megszerezhető többletpontok. A korábban érettségizettek esetében ugyanis összeadható volt a régi érettségi kedvező értékeléséből származó maximális pontszám és az emelt szint? vizsgáért járó pontszám. Ha a korábban vizsgázó legalább 33 százalékos teljesítményt nyújtott, megkaphatta a hét többletpontot, míg idén érettségiző társának ugyanezen a vizsgán legalább 90 százalékos teljesítményre volt szüksége ugyanennyi pontszámhoz.
A tárca előszeretettel hivatkozik arra, hogy a korábban érettségizők és az idén maturálók aránya megegyezik a tavalyi év hasonló adatával. Csak arról hallgatnak, hogy míg tavaly 57 ezer érettségiző versengett 107 ezer korábban vizsgázóval, addig az idén ugyanennyi friss érettségiző csupán 93 ezer korábban vizsgázóval futott versenyt a helyekért. A vetélytársak száma tehát 14 ezerrel – jóval több, mint 10 százalékkal – csökkent, az idén érettségizők ezzel mégsem tudtak élni, s ebben meghatározó volt a pontszámítás igazságtalan volta. Végül talán szükséges megemlíteni azt is, hogy az sem mindegy, hogy valakit az általa leginkább favorizált helyre vettek fel vagy csak a negyedik-ötödik helyen megjelölt képzésre.
Arató Gergely: Az a benyomásom, hogy a Fidesznek csak az a fontos, találjon egy olyan pontot, ahol beleköthet a rendszerbe. Például bírálták a nyelvvizsgák "többleterejét". Ma a szükséges nyelvtudás a középiskolában megszerezhető, és az emelt szint? nyelvi érettségi önmagában is nyelvvizsgának számít. Éppen a jelenlegi kormány tett azért, hogy a szükséges nyelvvizsga a családok anyagi helyzetétől függetlenül megszerezhető legyen, hiszen visszatérítendővé tettük az iskolások nyelvvizsgadíját, elindultak a nyelvi előkészítő osztályok, és a Világnyelvprogram. Ellenben a Fidesz-kormány időszakában is szükséges volt az úgynevezett elitszakokon a nyelvvizsga a felvételihez. A Fideszt kormányzásuk idején nem zavarta, hogy abban a felvételi rendszerben az elit szakokra való bekerüléshez szükséges volt drága egyetemi felvételi előkészítőn való részvétel. Ezt megszüntettük. Sokkal igazságosabb az emelt szint? érettségi és a középiskolai tananyagon alapuló felvételi, mivel kisebb esélykülönbséget okoz.
Nem állítom azt, hogy a magyar oktatási rendszerben nincs esélyegyenlőtlenség, de az inkább az általános iskolában jelentkezik, ahova már sajnos nem egyforma eséllyel kerülnek be a tanulók. Itt kell valamit tenni.
– A minisztérium egyik fontos érve, hogy az államilag finanszírozott helyek száma stabil (62 ezer), ezért mindegy a felvételi pontszámok "magassága", hiszen az egy olyan viszonyszám, amely csak az adott "rendszerben" értelmezhető.
Arató Gergely: Korábban a sokfajta felvételi vizsga miatt a pontszámok csalókák voltak. Nehéz volt összehasonlítani egy olyan szak ponthatárát, ahová középiskolai eredménnyel és egy rövid elbeszélgetéssel lehetett bejutni, és egy olyan intézménnyel, ahol szigorú írásbeli és szóbeli vizsgán át vezetett az út az egyetemre. Néhány szakon ezért változott a ponthatár idén, akár 30-40-50 ponttal is, az idei ponthatárok sokkal alkalmasabbak az egymással való összehasonlításra. De a lényeg: mindenki azokkal a diákokkal versenyez, akik ugyanarra a szakra jelentkeztek. Így önmagában a felvételi rendszernek nem lehetnek vesztesei.
Sió László: Az államilag finanszírozott keretszámok korábban folyamatosan növekedtek, az elmúlt három évben azonban az MSZP– SZDSZ-kormány befagyasztotta az ilyen képzésre felvehetők számát. Ráadásul a teljes érték? végzettséget adó egyetemi és főiskolai férőhelyek száma az elmúlt években folyamatosan csökkent. Míg 2003-ban – az Orbán-kormány döntésének eredményeként – még 21 ezer 500 egyetemi és 35 ezer főiskolai férőhelyet hirdettek meg, addig az idei esztendőben már csupán 17 ezer 500 egyetemi (a csökkenés 20 százalékos) és 33 ezer 500 főiskolai (a csökkenés 4 százalékos) férőhelyet finanszíroz a kormány. Ez azt jelenti, hogy alig néhány év alatt 5500 tehetséges fiatalt zártak el az ingyenes egyetemi és főiskolai tanulás lehetőségétől és kényszerítik őket költségtérítés fizetésére.
– A Fidesz többször is úgy nyilatkozott, hogy az OM hazugsággal traktálta a felvételizőket. Az OM pedig megvádolta a Fideszt, hogy a felvételi során értelemszerűen a kudarcot elértek között akarnak szavazatot gyűjteni. Kinek van igaza?
Sió László: Ízléstelennek tartom a minisztérium vezetőinek ezeket a megnyilatkozásait. Nyilvánvaló, hogy súlyos hibákat követtek el, s ezért illő lett volna, hogy legalább megkövessék azokat a diákokat és szülőket, akik számára vesszőfutássá tették életük nagy megmérettetését. Az illendőségen túl azonban azt is látni kell, hogy aki nem képes felismerni és beismerni saját hibáit, az arra is képtelen, hogy kijavítsa azokat. Én ezt tartom a legnagyobb veszélynek, mert így lényegében a szerencsén múlhat, hogy jövőre nem következnek-e be hasonló események.
Arató Gergely: Sajnos mostanában a Fidesz politikai taktikájának része a katasztrófapropaganda, amivel azt kívánják sugallni és sulykolni, hogy az élet minden területén katasztrofális a helyzet, semmi nem működik. Tudjuk, nem száz százalékig tökéletes az érettségi és a felvételi rendszer, de abban biztosak vagyunk, hogy jobb a korábbinál. Szerencsétlen dolog, mikor a Fidesz politikai okokból szembe akarja állítani azokat a diákokat, akiknek sikerült, és akiknek nem sikerült a felvételije.
– A Fidesz felszólította a kormányt, hogy az érettségi botrány kapcsán készített KEHI-vizsgálat eredményét hozza nyilvánosságra, mert információik szerint felmerült a jelentés titkosításának ötlete. Milyen érdeke fűződne a kormánynak a titkosításhoz?
Arató Gergely: Nincs kész a vizsgálat. A Fidesz információja légből kapott. Az érettségi botrány felelőseit, lévén, hogy bűncselekmény történt, a rendőrség feladata megtalálni. Az biztos, hogy a minisztérium kidolgozott egy olyan logisztikai rendszert, amelyik jóval kevesebb lehetőséget ad a tételek kiszivárgására.
Sió László: A sajtóban jelentek meg a jelentés titkosításáról szóló hírek. A kormány oldaláról – úgy tudom – erre érdemi cáfolat nem érkezett. A vizsgálat lezárult, tartalmát eddig nem hozták nyilvánosságra. Ezek a tények. Mi úgy látjuk, hogy az idei botrányok megismétlődésének elkerüléséhez szükség van azokra az információkra is, amelyeket a KEHI vizsgálata feltárt. Az esetleges titkosítás pedig leginkább azoknak lehet előnyös, akiknek felelősségét a vizsgálat megállapítja. Ez a felelősség ugyanakkor jogszabályokból és a minisztérium szabályzataiból is levezethető, ezért mondtuk korábban is azt, hogy a felelősöket sokkal inkább a minisztériumban kell keresni, mint a vizsgát szervező hivatalnál vagy az iskolákban.
– Az ELTE-n az intézmény rektora szerint 6-7 százalékkal csökkent az államilag finanszírozott helyek száma. Eszerint az elitképzésbe való bejutás egyre inkább pénzkérdés (lesz) Magyarországon, a felfelé vezető életpályák leszűkülnek?
Sió László: Általánosságban igaz, hogy közel háromezer államilag finanszírozott hely maradt betöltetlenül az idén. Ezeket a helyeket a pótfelvételin sem hirdették meg. Korábban említettem már, hogy miként ügyeskedik a keretszámokkal a tárca, s azt is, hogy ennek az a következménye, hogy a teljes érték? képzést adó főiskolai és egyetemi helyekre pályázók lehetőségei szűkülnek, azaz rákényszerülnek a költségtérítéses képzésre. Ha ez a folyamat kiegészül azzal is, hogy még a meglévő helyeket sem engedi betölteni a minisztérium, akkor azok, akik szerényebb körülmények között élnek, elveszítik esélyüket a tanulásra. Magyar Bálint többször hangsúlyozta, hogy ő a tandíjas képzés híve. Nos, ezek a folyamatok furcsa módon ebbe az irányba mutatnak.
Arató Gergely: Az ELTE esetében nem tudni mire vonatkozhat pontosan ez a szám. Én úgy tudom, hogy az összes államilag finanszírozott hallgató tekintetében idén 4249, tavaly 4299 hallgató nyert felvételt az intézménybe. Tehát nincs lényeges változás. Az igaz, hogy a jogászképzésben csökkenhet néhány százalékkal a hallgatók száma, mert az volt a tapasztalat, hogy ezen a szakon végzett hallgatók elhelyezkedési lehetőségei nem túl jók. A karok szerint is túlzott létszámú a jogászképzés. Ugyanakkor növeltük azon szakok keretszámait, amelyekre nagyobb gazdasági és társadalmi igény jelentkezett, mint például a pszichológusképzést, a gazdasági, illetve a műszaki képzés egy részét. Az állam megrendelő. Súlyos hiba lenne, ha az állam olyan felsőoktatásért fizetne, amellyel mindössze a diplomás munkanélküliek képzését produkálná.
2005. 08. 05. (IX/31)
