hetilap

A miskolci rendőrkapitány majdnem elvesztette az állását, amiatt, hogy a körzetében elkövetett rablások, lopások tetteseinek származását is megemlítette. Ezért a veszprémi kézi­labdások megkéselése után már mindenki kínosan ügyelt, nehogy lerasszistázzák. Megsérti egy etnikum emberi jogait az, aki „cigánybűnözésről" beszél?

- Az Alkotmánybíróság gyakorlata védi a véleménynyilvánítás szabadságát, még a „cigánybűnözés" kifejezésnél jóval direktebb, durvább módon megvalósuló, úgymond, cigányozás esetében is. A jog nyelvén ez a probléma azért jeleníthető meg nehezen, mert a jogszabály elvileg színvak, nem nézi senki származását vagy bőrszínét. Érdekes azonban megfigyelni, hogy ez az állítás csak akkor igaz, amikor az előítélet negatívan sújt egy közösséget. Ha viszont a szóban forgó kisebbség pozitív diszkriminációjáról van szó - amely pontosan arra irányul, hogy a bűnözés ne tapadjon egy adott társadalmi csoporthoz -, akkor a jogszabályok bizony megjelölik, hogy mondjuk, a cigányság szociális helyzetének, felemelkedésének, iskoláztatásának problémáját pozitív intézkedésekkel kell elősegíteni. Ez az ellentmondás még Amerikában is megoldatlan, mit szóljunk akkor mi, ahol ráadásul egy eléggé felzaklatott politikai kultúra nehezíti a normalizálódás folyamatát.

„Hatvan évvel az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatának elfogadása után veszélyben vannak a klasszikus alapjogok, úgymint a véleménynyilvánítás joga, a lelkiismereti és vallásszabadság vagy a gyülekezési jog" - mondta ön tavaly év végén. Kifejtené konkrétabban, hogy mire gondolt?

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek