- Ez egy szofisztikált diplomáciai könyv két országról, Amerikáról és Magyarországról, emberekről és emberi kapcsolatokról. Egyfajta kitárulkozás, ami sebezhetővé tett azáltal, hogy feltárja kettős, zsidó-katolikus kötődésemet, amire egyébként kifejezetten büszke vagyok. Meg akartam üzenni Magyarországnak, hogy miért olyan hihetetlenül fontos nekünk Amerikával tartani. Nem szabad beletörődnünk, hogy mi csak azt tudjuk produkálni, amit eddig letettünk az asztalra.
Mondana konkrétumokat?
- Látni kell például, hogy húsz évvel a rendszerváltás után már semmit sem lehet kapni azért, hogy abban a globális átalakulásban különleges szerepet játszottunk. Azóta belesodródtunk egy szerencsétlen, köldöknézős, turáni átkon siránkozó passzivitásba, ahelyett hogy újabb maradandó dolgokat hoznánk létre.
2009. 11. 20. (XIII/47)
