- 1956-ban a Babadzsanyan altábornagy vezette 8. gépesített hadtest 31. tankhadosztályának 692. rádiós zászlóaljában szolgáltam rádiósként. A kárpátaljai katonai körzethez tartoztunk - meséli Vlagyiszlav Szkitnyevszkij, a Leningrádi Területi Egyetem professzora. - Egy nappal a budapesti felkelés előtt riasztottak minket. Amikor a kárpátaljai területen keresztül vonultunk, csapatainkba be-lelőttek. Ezen megdöbbentünk, mivel ez még a szovjet területen történt. A velünk együtt szolgáló magyar azt mondta nekünk, hogy valószínűleg a kárpátaljai magyarok támadhattak meg minket.
Ön és a katonatársai nyilván szinte semmit nem tudtak Magyarországról, ezért még számos meglepetés érhette önöket.
- Persze, szinte semmit nem tudtunk. A következő meglepetés akkor jött, amikor már Magyarország útjain haladva fegyvertelen katonákat láttunk szovjet egyenruhában. Integettek nekünk, hogy gyorsabban haladjunk. Néhány közülük épp libát cipelt magával. Eleinte azt gondoltuk, hogy bizonyára szökött szovjet katonák lehettek, de közben kiderült, hogy magyarok. A magyar hadsereg szovjet egyenruhában szolgált, amiről egyáltalán nem tudtunk. Kevesen sejtették, hogy a második világháborúban Magyarország a Szovjetunió ellen harcolt. Parancsnokaink ezekről a dolgokról csak Budapesten kezdtek beszélni, és nem is azonnal.